A Trianoni Emléknapon tegyünk egy sétát az 1000 éves határ mentén, a Felvidéken, a fenséges Tátrától kissé keletre.
A Dunajecről azt mondták, hogy ez az egyik hűtlen folyónk, mert kifelé folyik a Kárpát-medencéből.Mielőtt elhagyna bennünket, megannyi szépséggel ajándékozza meg az ide látogatókat, ezért aztán tekintsük bocsánatos bűnnek a hűtlenségét. 1000 éven át a lengyel-magyar határ jelzője volt. Mint minden folyót, ezt is vízről lehet a legjobban megismerni. A Dunajecen való tutajozás a közel 200 éve született Szalay József ötlete volt, aki ezzel is igyekezett különlegessé tenni az itt üdülőknek a programját. Ma sem vesztett népszerűségéből ez a helyenként lélekvesztőnek tűnő utazás a Három Korona sziklái alatt.
A Vörös Kolostor 700 éve húzódik meg az égig érő fák árnyékában, vastag védfalak mögött, ahol nem igen esett hangos szó, mert a néma barátok lakták egykoron a cellákat.
Maradunk még a hazai vizeken, egy-két kisebb falut elhagyva szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk, feltűnik a szépséges Nedec vára, amely a Dunajec egyik ékköve. Az alsó vár bástyás tornyai mellett vezet az út a bejárathoz, ahol a reneszánsz részeket építő Palocsay-Horváth György táblája fogad bennünket a kapu fölött. A három részből álló, közel 700 éves várból csodás kilátás nyílik a környékre. A látogatásunk végén érdemes megkóstolni a kiváló sós, füstölt sajtot, de csak akkor, ha hűtött sör is van a kezünkben. Emeljük poharunkat a híres lengyel-magyar barátságra!
Trianon után 25 falut csatoltak Lengyelországhoz. A Szepességből a legészakibb település Frigyesvágása, temploma harangtornyával és bástyás védőfalával műemlék. A szomszédos falucska szép felvidéki reneszánsz tornyán az 1465-ös évszám olvasható. A Szepesi Magura vizét gyűjti össze a Bialka folyócska és robog vele a Dunajecbe. Közel 7 km-es szakasza volt hajdan az 1000 éves lengyel-magyar határ. A másik hűtlen folyó a Poprád. Ennek a völgyében található Határhely, amely a nevével is jelzi a település szerepét. A falu közepén érdemes megállni, hogy megcsodáljuk a fatemplom építőinek kiváló munkáját, nekem különösen a zsindelyfedés tetszik.
Ma már a határ nem határ, nem állítják meg az utazókat, nyugodtan lehet menni. 1000 éven át a sorompó itt csak jelkép volt, a két nép barátságát nem lehetett soha szétválasztani, mert évezredes alapokon áll és él ma is.
Kép és szöveg: Bődi Mária
