Brlás Attila
Bolza Géza (1857-1936) kastélya Szarvas első városháza helyén állt. A városháza 1860-as lebontása után 1870-1871-ben építették fel az emeletes, klasszicista stílusú kastélyt. Az épületet 1944-ben gettónak használták a zsidó lakosság kitelepítésekor. Később tüdőgondozó, napközi otthon lett, majd tantermeknek és tanári lakásoknak adott helyet. 1964-ben lebontották, a helyén épült fel a jelenlegi mezőgazdasági főiskolai kar oktatási épülete.
Gróf Bolza Géza
Született Szarvason 1857-ben. A főgimnáziumot akárcsak bátyja, Béla a budapesti piaristáknál végezte. Majd túljutott a pozsonyi hadapródiskolán, ahol hadapróddá nevezték ki. A 72. gyalogezredtől ezt megelőzőleg átlépett a lovassághoz, s a 4. huszárezredben szolgált előbb, mint hadnagy, majd főhadnagy. A katonaságtól kilépvén, Szarvason gazdaságának szentelte idejét. Emellett azonban tevékenyen részt vett a közéletben is. 1900-ban mandátumot is vállalt. Amidőn sógorát, gr. Csáky Albint Őfelsége a főrendiház elnökévé nevezte ki, Szarvas közönsége szabadelvű programmal őt, Géza grófot küldte a parlamentbe. A legközelebbi választáson azonban már nem vállalt mandátumot. 1898. augusztusában magas kitüntetés érte. Őfelsége a nyilvános élet terén szerzett érdemei elismeréséül a Lipót-rend keresztjével tüntette ki. Szarvas község legújabbkori fejlesztésében tevékenyen részt vett. Önkéntes tűzoltó-testületet is szervezett, amelynek hosszú évekig volt a parancsnoka. Mint gazdálkodó elsőrangú szaktekintély volt.
Géza gróf kétszer nősült. Első hitvese Bánhidy Mária baronesse volt, akit azonban korán elveszített, 1892-ben halt meg Szarvason. Másodszor 1894-ben nősült, kisszeniczei Szeniczey Ilonát vezetvén oltárhoz. Első hitvesétől egy fia, Alfonz született Cegléden 1886-ban. Második nejétől két lánya született: Mária Klára (1895) és Mária Ilona (1898). Géza gróf 1936-ban halt meg.
Dr. Szilvássy László: Gróf Bolza Pálról, családjáról és a szarvasi Bolza-kastélyról című könyve alapján.
Köszönet a képekért Brlás Attilának.
