Takaró Mihály szerint Wass Albert volt az első, aki leírta, hogy Erdély elvesztésének nem csak az volt az oka, hogy a románok meg akarták szerezni, nem csak az igazságtalan nagyhatalmi döntések, hanem a magyar arisztokrácia, amely évszázadokon keresztül a hegyeken túlról telepítette be a román családokat, amelyek csendesek és igénytelenek voltak, nem voltak forradalmárok, mindig megsüvegelték az urat, ugyanakkor sokkal szaporábbak voltak a magyaroknál. Amikor egy falun belül az 50-et elérte a létszámuk, papot kértek, majd mikor gyülekezet lettek, templomot építettek. Így a XVIII. század második felére román többségű lett Erdély.
Részt vett a II. világháborúban, I. osztályú Vaskeresztet kapott 140 emberének megmentéséért. Sokak szerint valótlan vádak alapján távollétében Romániában halálra ítélték. Földet művelt, hogy családját eltartani tudja. 1949-ben az „Adjátok vissza hegyeimet” című kötetének német fordításával Irodalmi Nobel-díjra jelöli a Német Írószövetség. Személye és munkássága is közrejátszott abban, hogy a 70-es években Románia nem kapja meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Amerikától. 1993-ban az Antall-kormány a Magyar Köztársasági Édemkeresztet adományoz neki, de nem tudja személyesen átvenni, mert háborús bűnösként szerepel. 1997-ben ismét magyar állampolgárságot kapott egy év időtartamra(!), így magyar állampolgárként halt meg 1998. február 17-én Floridában.
