Gőgös Zoltán szerint jelenleg az agrárágazat likviditásának fenntartása a földművelésügyi tárca legfontosabb feladata – hangzott el azon a február 12-i sajtótájékoztatón, amelyet az MSZP helyi szervezete által rendezett lakossági fórum előtt tartottak a békésszentandrási Művelődési Házban.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára mellett Földesi Zoltán országgyűlési képviselő is eleget tett házigazda Sinka József meghívásának. Gőgös Zoltán megjegyezte: az agrárágazat likviditásának fenntartása végett el kell tudni érni, hogy a folyamatban lévő ágazati beruházásokat ne akassza meg a pénzügyi válság. Ezért a beruházók számára lehetővé teszik az előlegfelvételt, valamint több pénzintézettel is tárgyalnak arról, hogy pénzügyileg forrásoldalról biztosítsák a beruházások tőkeigényét.
Az államtitkár külön is kitért a tejágazat válságára, amelyre ugyancsak meg vannak az FVM elképzelései. Nemzeti forrásból mintegy 2,5 milliárd forintos támogatást nyújtott a tejtermelőknek az agrártárca annak érdekében, hogy a tejpiacon kialakult helyzet rendeződjön. Ezen felül a tejpiaci szereplők segítséget kaphatnak az uniótól exporttámogatás és intervenciós felvásárlás keretében, továbbá több nemzeti intézkedés is született arra, hogy a termelők és a feldolgozók helyzete javuljon. Példaként megemlítette a különféle hatósági díjak alóli mentesítést, az iskolatej-program kiszélesítését, valamint a feldolgozott áruk piacának kibővítését.
Gőgös Zoltán aggályát fejezte ki a tekintetben, hogy a nemzetközi pénzpiac „krachja” után a globális élelmiszerlánc lehet a következő a sorban, amely összeomlik. Hozzávetőleg 150 ezer féle áru kering a világban, amit szinte lehetetlen koordinálni, ezért fordulhat elő, hogy a fogyasztók sok esetben nincsenek tisztában azzal, mi kerül az asztalukra. Más a helyzet a magyar termékek esetében, ugyanis a magyar szabványkontroll igen szigorú, sokszor még a versenyhelyzetben is hátrányt jelent a termelőknek, de csak így lehet garantálni a megfelelő minőséget. A közeljövőben az említett globális láncot kell lerövidíteni. Megoldást a helyi élelmiszerek jelenthetnek, mivel kisvágóhidak nyitásával ezek az áruk könnyen előállíthatók és gyorsan a fogyasztók rendelkezésére bocsáthatók.
Az új SPS támogatási rendszer – melynek lényege, hogy a korábban az ágazathoz kötött támogatások a termeléstől független jövedelem támogatássá alakulnak – kapcsán az FVM államtitkár elmondta, hogy bár a hazai termelők többségének előnyt jelent az unió tagállamainak többségében már alkalmazott szabvány, idén nagy valószínűséggel még sem kerül bevezetésre. Az ok, hogy az áttérést előirányzó és szabályzó törvény alkotmányossági felülvizsgálat alatt áll és félő, hogy emiatt a május 15-i jogvesztő határidőig megnyugtatóan nem siker rendezni a kérdést. Már pedig alkotmány bírósági döntés hiányában nem tehetik ki a rendszert annak, hogy a termelők ne tudják benyújtani a kérelmeiket.
Gőgös Zoltán a klasszikus vidékfejlesztésről sem feledkezett meg. Kiemelte, hogy az ÚMVP III. tengely 4 jogcíme keretében 6000 pályázat érkezett be, 120 milliárd forint forrásigénnyel. A helyi szereplők érdeklődése tehát igen komoly, ha figyelembe vesszük, hogy erre a célra 2013-ig összesen 180 milliárdot szánt a tárca. A pályázatok elbírálása májusra várható, amikor is a LEADER jogcímeket nyitják majd ki.
A sikeres kérelmek kapcsán szóba került a kifizetések alapos csúszása is. Mindezt az államtitkár a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) túlterheltségével magyarázta. Az MVH apparátusa ugyanis 12-13 jogcím zavartalan lebonyolítását teszi lehetővé, az FVM azonban 32-33 jogcímet nyitott meg és zúdított rá az elmúlt év során. A kérelmek elbírálásával, ellenőrzésével, illetve a kifizetéssel foglalkozó hivatal időközben 200 új munkatárssal lett megerősítve, és várhatóan ennek hatására márciusig tudja rendezni az elmaradásait.
Gőgös Zoltán tájékoztatóját követően adott volt a kérdés felvetés lehetősége, amit kellően ki is használtak a résztvevők. Különösen az ágazatban tevékenykedő vállalkozók ostromolták aktívan a vendéget.
Bakulya Mihály
