Babák Z
Az előadás előtt megtudtuk, hogy a kezdéssel 7 percet illik késni a kitűzött időponthoz képest. Szarvasi viszonylatban elfogadható lett volna kilenc perc is. A Körúti Színház maratoni előadásában láthattuk Eisemann Mihály és Szilágyi László zenés bohózatát, az “Én és a kisöcsémet”. Figyelembe véve, hogy a darab 1934-ben íródott, akár egy Kabos Gyula film is készülhetett volna belőle.
Jelen esetben Kabos Gyula helyett Koltai Róbert játszotta a gyáros apát, aki cégének megmentését lányának egy két lábon járó dán tőkeinjekcóval kötendő házasságától reméli. Aki látott legalább két Kabos vígjátékot már ismeri a történetet. Bár Koltai Róbert neve adta el a darabot, ő maga csak nagyon rövid időt töltött a színpadon, hagyta a fiatalokat játszani, akik közül a Zolestyákot játszó Fila Balázs nélkül lényegesen pihentebb rekeszizmokkal mehettünk volna haza. Mondani sem kell, hogy teltházas előadás volt, még pótszékekre is szükség volt, hogy mindenkinek jusson hely. Ezzel a könnyed műfajjal mindig sikerül megtölteni a színháztermet, de ez egyre nehezebb és nehezebb lesz. Talán a lóvásárok jelentenek majd ez alól kivételt, ha nem figyelünk oda.
Duma: az apa leánya után küld két magánnyomozót Velencébe, azzal az instrukcióval, hogy ne foglalkozzanak az első lánya körül legyeskedő gazemberrel, de hagyják a másodikat, sőt a harmadikat is, csak az utolsó gazembert kapják el.
