Immár 33. alkalommal került megrendezésre a Halászati és Öntözési Kutatóintézet rendezésében az ország legnagyobb és legrangosabb halas és vizes témáinak fóruma, a Halászati Tudományos Tanácskozás. Az konferencián 5 szekcióban 23 komolyabb lélegzetvételű, plusz egy speciális szekcióban, a poszterszekcióban 18 rövid előadást hallgathattak meg a résztvevők többek között a haltakarmányozás, a halkórtan, a vízkezelés és a fenntartható halgazdálkodás témaköreiben.
Amellett, hogy természetesen a szakma legjelesebb képviselői elmaradhatatlanok, a konferenciát mindig megtisztelik jelenlétükkel a tudományág kiemelkedő személyiségei is. A politikamentes tanácskozáson hagyományosan jelen van Dr. Orosz Sándor, az MSZP Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Munkacsoportjának vezetője, a Haltermelők Országos Szövetségének igazgatója, Gábor János és Dr. Pintér Károly, az FVM Természeti Erőforrások Főosztályának szakmai tanácsadói. Az idei tanácskozás első előadását Horn Péter akadémikus tartotta az európai élelmiszertermelés jövőjéről.
Előadását azzal kezdte, hogy amerikai adatok szerint, ahol az agrárágazat a húzóágazat, ott meg sem érzik a gazdasági krízist, ahol a csúcstechnológiák települtek, katasztrofális. Ennek ellenére visszaszorul a termőföldek területe, Magyarország pl. 500 ezer hektárnyi termőterületet veszített az utóbbi években, ami duplája Szlovénia összes mezőgazdaság alá vont területének. A csökkenő öntözővíz általános probléma, pl. pekingi medencébe 50 métert csökkent a talajvíz, a parti helyeken tengervíz jön a helyébe, ami terméketlenné teszi a part menti területeket.
Ha vegetáriánus lenne mindenki, akkor akár 10 milliárd embert is el tudna tartani a Föld. Ám van egy hatalmas időzített bomba ebből a szempontból a világon, mégpedig Kína, ahol most 50 kg/fő az évi húsfogyasztás. Kontrollcsoportként használva Hong Kongot, ahol ugye semmilyen állattenyésztés nem történik, és ennek ellenére évi 166 kg húst fogyasztanak, viszonyításképp csak 9 kg-mal kevesebbet, mint az amerikaiak, Horn Péter levonta a következtetést, hogy ha Kína is eléri Hong Kong gazdagságát, akkor ott is meg fog nőni a húsfogyasztás, és az beláthatatlan környezeti következményekkel járhat, és akkor még nem beszéltünk India évi 5 kg/fős húsfogyasztásának lehetséges növekedéséről. Elmondása szerint a brazilok már 6 baromfigeneráció óta génkezelt szójával etetik az állatokat egyetlen orvosilag problémás eset nélkül. Ha nem akarjuk, hogy táplálékellátásunk súlyosan károsítva legyen, az csak genetikailag módosított növényekkel lehet majd megoldani.
Egy példát mutatott be a tengeri halállomány összetételének és mennyiségének megdöbbentő változásáról, amit a szusifogyaztás 50 év alatti meghússzorozódására vezetett vissza, és ami a japánok jólétének a mérőszámaként determinált. 150 éve Gibraltárnál elhelyeztek egy csapdát, amiben akkor 11200 250 kilós kékszárnyú tonhalat számoltak meg, ami a szusi legnépszerűbb alapanyaga. Mostanában évi 920 db 25 kilós halat regisztrálnak, azaz egy százalékra csökkent 150 év alatt a tonhalak össztömege. És ez csak egy példa a lehetséges sok közül.
Dr. Horn Péter még sok megdöbbentő adattal szolgált, érdemes lesz megnézni előadását a Körös TV-n. Előadásának végre egy jó hírt tartogatott azoknak, akik nem tudnak fogyókúrázni. Orvosokkal történt konzultációk során egyenes összefüggést találtak az epekőműtétek megnövekedett száma és a nagyon lecsökkentett zsírbevitellel, ugyanis a nulla zsírbevitelnél az epe megvonja a vállát, és elkezd epekövet termelni.
