A szex jó. A jó szex még jobb. De mitől lesz jó az, amit a világ legjobbjának kiáltottak ki? És mikor a legjobb? És kivel/kikkel? Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg bennem, a talán egyik legösztönösebb emberi cselekedet kapcsán.
A gyakorlatiasabban gondolkodók (felületesebbek?) most talán azt gondolják, hogy minek a duma? Gyerünk, csináljuk! Én erre azt mondom, hogy oké, de miért ugranánk neki a dolognak, ha lehetne sokkal jobb is?
Azt már régóta tudjuk, hogy a szex témája ma sokkal nyilvánosabb, mint mondjuk 50 éve. Gyakrabban és nyíltabban beszélünk róla, mint akármikor. És talán ez a gond. Hogy sokat beszélünk róla. Sokat és nem a megfelelő módon – lépten-nyomon árad felénk a szex minden mennyiségben, gáttalanul. Kicsit olyanná válik, mint a gyakran használt étkészlet, vagy a sokat kimondott szavak: elkopik, fényét veszti.
Az angliai tinédzser terhességek okát kereső riportban egy fiatal srác maga mondta, hogy túl sok a szex a mai világban, az utcán, a kirakatokban, az újságokban, a tévében, az interneten. És igaza van: a szex gyakorlatilag értelmét veszti, mert eszköz lett: félmeztelen csajokkal adnak el autót, légkondit vagy üdítőitalt. A jégkrém reklámok alaphangjai felérnek egy szeretkezés kihallgatásával. Nem megy olyan jól az állásinterjú? Feküdj le a személyzetissel és tiéd az állás! Rezeg a léc a szemeszter végén? Menj be a tanár irodájába és oldd meg „másként” a dolgot. Kéne az az új nercbunda? Részesítsd mennyei gyönyörökben a kitartódat és megkapod! Valóban ilyen egyszerű lenne? Nos, igen. Ezekről szólnak a filmek, a reklámok, a pornófilmek és minden.
Pedig lehetne ezt másképp is. Nem a prüdériát akarom isteníteni, mert az legalább olyan káros, mint a szextúltengés. Inkább azt lenne jó megtanulni és a gyerekeinknek megtanítani, hogy a helyén kezeljék a dolgot. A szex elsősorban azokra tartozik, akik részt vesznek benne. És persze van egyfajta varázsa az elkapkodott együttléteknek is, de nem szabad, hogy minden pásztoróra összecsapott legyen, mint egy vacak mateklecke. És elhiszem, hogy csábítanak az egyéjszakás kalandok, de sok olyan kellemetlenséget szedhetünk össze, ami egy életre tönkretehet minket. Betegségek, rossz élmények, stb. Az indiaiak tudták, tudják, hogy a testi szerelem igazi művészet. Tanulni kell, és ez a tanulás együtt jár a gyakorlással is. Ha a megfelelő partnerrel tanulsz és gyakorolsz olyan gyönyörökben lehet részed, amit sosem adhat meg egyetlen pornófilm, vagy kétségbeesett szeretkezés.
Igenis meg kell adni a módját. Nem lehet önzőnek lenni, mert a másik fél öröme a tiéd is. Megdöbbenve hallottam a minap, hogy egy ötvenes éveiben járó nő (kétgyermekes anya), férje halála után ismét találkozott egy férfival és csak a vele való együttlét során tapasztalta meg az orgazmus élményét életében először. Te jó ég, milyen lehetett a korábbi szexuális élete? Talán a primitív szó jól leírja. És a férjét is.
Olyan fölösleges az utcára vinni, az emberek orra alá dörgölni a szexet, mert a jó szex együtt jár az intimitással is. Azokra tartozik, akik részt vesznek benne és kész. Vagyis akár gyermeket akarunk, akár az öröm kedvéért bújunk ágyba a partnerünkkel/partnereinkkel az maradjon a hálószobában, a konyhában, a kanapén, a kocsi hátsó ülésén, a fürdőkádban, a zuhany alatt, a mosógépen, az étkezőasztalon… 😉
Sokan elfelejtik, hogy a szex és a szexuális beállítottság magánügy. (Persze csak a normális szex és a normális beállítottság, pedofília, gerontofília, zoofília, nekrofília kizárva!!!) Nem tartozik senkire, hogy magaddal szerelmeskedsz, vagy hetero- esetleg homoszexuális vagy, esetleg a csoportos örömöknek hódolsz, az a lényeg, hogy milyen ember vagy. És a legfontosabb, hogy amíg szeretkezel, addig sem a fegyverek sülnek el.
Nóra
U.i.: kíváncsian várom véleményeteket a témában.