Emlékezés

Történelmi visszapillantással kezdte Pécsváradi Antal, a Vajda Péter Gimnázium tanára, a „Hősök fala” megálmodója emlékező beszédét. Idézte az I. világháború utáni éveket, amikor a trianoni sokkból ocsúdó nemzet szinte minden településen emléket állított azoknak a katonáknak, akik nem térhettek haza otthonukba az első világégés után. Ezt állította szembe a II. világháború utáni időszakkal, amikor évtizedekig hallgatni kellett azokról, akik a II. világháború harcmezőin estek el, vagy a harcok következményeként vesztették életüket.

A gimnázium egykori tanulói közül is sokan estek el, vagy tűntek el nyomtalanul; váltak áldozataivá az „ordas eszméknek”. Az ő nevük került most a Hősök falára Lakos Zoltán és Pécsváradi Antal gyűjtőmunkájának, Truczka György kőfaragó keze munkájának eredményeként. 49 név került a márványtáblára, de csak 22 fotó a mellette felállított tablóra. A többieknek csupán a nevük maradt fenn, és most már az emlékük is.

Rövid műsorral és koszorúzással tisztelegtek az avató résztvevői egy embertelen korszak áldozatai előtt. Laurinycz András, 1956 mártírja most társakat kapott. A Hősök falának bal oldala egyelőre üres. Ide kerülnek majd az I. világháborúban elesettek nevei.

A II. világháborúban elesett hősök névsora: Antal György, Bankó Pál, Baranyai János, Bíró Károly, Buzás János, Dankó János, Demjén András, Enessey László, Forster Gusztáv, Galó Mihály, Gyimesi Ferenc, Halász Szabó János, Horváth Károly, Jánosi György, Janurik György, Kalocsai András, Kálló Ferenc, Kádár István, Karcsai János, Klimaj András, Kondacs Pál, Kovács János, Kovács Lajos, Kugyela András, Kuhajda Mátyás, Laborcfõi György, Lengyel Sándor, Lipthay Péter, Margonyai Gábor, Marti László, Mocskonyi Béla, Molnár Pál, Moravcsik Béla, Moravcsik Lajos, Müller Károly, Nagy József, Oszterland Béla, Petyován András, Roszik György, Roszik György, Szabados György, Szalbot János, Szelényi Aladár, Szenczi Ferenc, Szloszjár Pál, Szokolai Lajos, Tomka Pál, Tóth György, Tóth József

Tekintse meg galériánkat!