Boszorkányok pedig nincsenek!

Boszorkányok, vámpírok, lidércek Szarvason (1.)

1720-as évek elején érkeztek meg az első telepesek Szarvasra. Ekhós szekereiken magukkal hozták a mindennapi élet elindításához nélkülözhetetlen holmijukat, a kisebb-nagyobb háziállatokat, minden vagyonukat. És hozták magukkal a felvidéki hiedelemvilágukat is…

E hiedelmek nem sokban különböztek a magyarokétól és más, a Kárpát-medencében élő népekétől. Ezek egyik fő alakja náluk is a boszorkány volt.

"Boszorkánynak hívjuk, hívták azokat a nőket, akiket természetfeletti képességekkel áldott, átkozott meg a sors. Szerették felvenni különböző állatok alakját, hogy így keserítsék meg az emberek életét. Megjelenhettek macska, béka, ló, kutya, farkas és éjjeli pillangó alakjában is (talán innen ered a konyhákba olykor betévedő, mindenféle italban landoló molylepke, sztriga elnevezése Szarvason). Fő közlekedési eszközük a seprű, ezzel repültek el találkozójukra, ami Szarvason is tudvalevő volt: Tokajon tartottak."

Az 1100. év környékén Könyves Kálmán királyunk kijelentette: Boszorkányok pedig nincsenek! (pontosabban, latinból fordítva: A strigáknak pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék.). Ez nemigen hatotta meg a szarvasiakat abban, hogy 600 év múlva a "köztiszteletben álló" első lelkészük feleségét boszorkánysággal vádolják. Vízpróbát szerettek volna végrehajtani rajta, ami abból állt volna, hogy kezét-lábát összekötve a Körösbe dobják. Ha fennmarad a víz felszínén, boszorkány, jöhet az elevenen égetés, ha elsüllyed akkor is a probléma megoldva, meghal. Úgy látszik a lelkész megtudta hogy mire készül a gyülekezete, mert családjával együtt sürgősen távozott Szarvasról. (Sajnos a feleségén kívül magával vitte a város alapító iratát is.) Így ért végett Szarvas egyetlen boszorkányüldözése. O tempora! O mores! (Ó idők, ó erkölcsök!) írja Tessedik az esetről…

Források:
Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek azaz…, Budapest 1938.
Dr. Maday Pál: Szarvas története, Szarvas 1962.
Honismeret folyóirat 2009/3.
Bram Stoker: Drakula gróf válogatott rémtettei, Budapest 1985.

{jomcomment}