Magyarországon a legtöbb szentről elnevezett település Márton nevét viseli, mint pl. Kunszentmárton. Márton volt az első, akit nem vértanúsága miatt tettek szentté, hanem cselekedetei miatt. Jószívű volt, amire még a katona Márton idejéből mesélt el egy történetet, amikor egy fázó, remegő koldusnak, aki alamizsnáért könyörgött, kardjával félbehasított köpenyét adta, de nem azért, mert smucig volt, hanem azért, mert a római katonák felszerelésének a fele a katonaságé, fele a katonáé volt, így ő odaadta a saját felét, mivel a másik rész felett nem rendelkezhetett. Mesélt a Márton naphoz kötődő népszokásokról is. Ilyenkor kóstolták meg az újbort, dugaszolták le a hordókat, de Márton napjának időjárását időjóslásra is használták. A internet segítségével összeállított projektoros előadás nagyon profira sikerült, PDF formátumban megtekinthető itt.
A délután további részében felidézték az őszi-téli társas munkák hangulatát, kukoricamorzsolással, tollfosztással. A földszinti teremben lúdgégetésztát készíthettek a gyerekek, de törhettek diót, készíthettek csutkababát és további játékos programokon vehettek részt. Ha libacombbal nem is, de hagymás libazsíros kenyérrel kedveskedtek a Múzeum munkatársai a vendégeknek.