Szarvasi vámpírtörténet

Boszorkányok, vámpírok, lidércek Szarvason (2.)

Bram Stoker hősét, Jonathan Harkert egészen Besztercéig utaztatja, hogy az ott szembesüljön először azzal, talán jobb lett volna Angliában maradnia. Pedig megállhatott volna félúton Erdély felé, Szarvason is, ha vámpírhistóriát akar hallani…

"A vámpírok: olyan halott emberek, holttestek, akik éjszaka felélednek és emberi vagy állati vérrel táplálkoznak. Erre az életben (az élők között) maradásuk miatt van szükségük, ha nem szerzik meg táplálékukat, egy idő után elpusztulnak. Ők is rendelkeznek az alakváltás képességével, általában kutya, farkas és denevér alakját veszik fel. Vámpírrá válhatnak a kereszteletlenül meghalt emberek, a halva született csecsemők, azok, akiket egy vámpír megharapott és az öngyilkos emberek. Elpusztítani úgy lehet őket, ha fejüket levágják, szájukat fokhagymával tömik teli és szívüket karóval ütik át."

Egy kovács nem látva más kiutat problémái elöl, felakasztotta magát. A babonás lakosság, ismerve a vámpírrá válás előnyeit-hátrányait, persze hozzá se akart érni. Szegény pára három napig lógott felakasztva, amíg a gyulai hóhér ideért. Ekkor az levágva a holttestet a kötélről, fejét lemetszette, szívét karóra szúrta, s a hullát a határ mezsgyén eltemette. Majd a költségeit a kovács özvegyén behajtva, távozott… Mindez történt 1776-ban, itt, Szarvason.

Források:
Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek azaz…, Budapest 1938.
Dr. Maday Pál: Szarvas története, Szarvas 1962.
Honismeret folyóirat 2009/3.
Bram Stoker: Drakula gróf válogatott rémtettei, Budapest 1985.

{jomcomment}