A Szarvasi Kamarazenekar 1965 óta létezik, mint amatőr együttes. Gerincét a helyi művészeti iskola, korábban Zeneiskola tanárai adták, de egykori diákok is szerepeltek, szerepelnek a zenekarban. Évente 3-4 alkalommal koncerteznek teljes létszámmal, de több kisebb koncertet is adnak. Ezen a hagyományosnak tekinthető koncertjükön a második gyertya nem csak Advent második hétvégéjéért égett, hanem a közelmúltban elhunyt zenekari társukért is, Lauday Béláért, akinek távozta óta először koncerteztek így együtt.
A kellemes koncert során azért kicsit meglepődtem, mikor két zeneszám között Polgármesterünk felszaladt a színpadra, és eltűnt a díszletek mögött. Elrettentem a gondolattól, hogy hegedűvel a kezében tér vissza, de szerencsére nem ez következett, hanem Vas István koncertmesternek adta át a „Közművelődésért” díjat, aki 1983 óta szervezi a Szarvasi Kamarazenekar koncertjeit. Vas István elmondta, hogy a díj nem csak őt, hanem a zenekar egészét illeti.
A finálé, egyben ősbemutató is volt, hiszen Szarvason még sosem szólalt meg József Attila Betlehemi királyok című költeménye megzenésítve, melyet most a Kamarazenekar és a Művészeti Alapiskola énekkarosai adtak elő Pechan Zoltán karnagy vezényletével.
Köszönet az élményért a Szarvasi Kamarazenekarnak és Pechan Zoltán karmesternek, de megemlíteném a két szponzort is, a Kereskedelmi és Hitelbank és az OTP helyi fiókját is, akik a válság ellenére a zsebükbe nyúltak, hogy támogassanak egy ilyen eseményt, ami végül majdnem teltház előtt zajlott.
{jomcomment}