A rablások megelőzhetőek!

A rablás az egyik legveszélyesebb és legdurvább cselekmény, mivel az értékek eltulajdonítása erőszakkal, de legalábbis fenyegetéssel történik. Az ilyen jellegű bűncselekményeknek egyre inkább velejárója az agresszivitás, a durva erőszak.

Aggasztó jelenség, hogy egyre nagyobb számban válnak bűncselekmények, elsősorban rablások áldozatává az idős, nyugdíjas és nem ritkán egyedülálló, magatehetetlen, magányos emberek.

 

Ezek a bűncselekmények az emberek fizikai létét közvetlenül veszélyeztetik, ezért a társadalom minden tagjának érdeke a velük szembeni határozott fellépés. Az erőszakos bűncselekmények elkövetését elősegítő körülmények között megtalálható a rendezetlen családi környezet, a nevelés hiánya (fiatalkorú elkövető esetén), a rossz társaság, a züllött, élősdi életmód és a bűnözői életfelfogás. Előidézheti az ilyen bűncselekmények elkövetését a sértett védekezésre képtelen (idős) állapota, óvatlan, dicsekvő magatartása és nem utolsó sorban a környezet közömbössége is.

 

 

– Egyedülálló, idős sértettek durva bántalmazása, esetenként megkötözése, értékeik elvétele.

– Lopási szándékon tetten ért elkövető, az eltulajdonított dolog megtartása érdekében alkalmazott erőszakos cselekménye.

– Idős, vagy ittas sértett útonállásszerű megtámadása, bántalmazása, fenyegetése az értékei elvétele során.

– Fiatalkorú megtámadása, mobiltelefon, kisebb összegű készpénz elvétele. 

 

Magától értetődő, hogy nincs egyértelmű védelem arra, amely a rablástól megóvja a sértetteket, de vannak olyan ajánlások, amelyek alkalmazásával meg lehet nehezíteni a bűncselekmények elkövetését.

 

kerüljék, főleg sötétedéskor vagy azután a sötét utakat, parkolókon való áthaladást, győződjenek meg, hogy milyen személyek vannak környezetükben, alaposan megfigyelve őket, egy esetleges későbbi személyleírás érdekében;

– az elhagyott utcákon ne közvetlenül a fal mellett haladjon, hanem kissé távolabb az úthoz közel, mert ezzel egy váratlan, kapualjból jövő támadást nehezítenek meg, így nagyobb esély lesz a menekülésre;

– ha céltalanul várakozó személyt látnak elhagyott, sötét utcában, menjenek át az ellentétes oldalon levő járdára, egy esetleges támadás esetén nagyobb esélyt adva önmaguknak a menekülésre;

– főleg a nők fogják szorosan vagy szorítsák a karjuk alá táskájukat;

– lehetőleg ne vigyenek nagy értéket magukkal (készpénz, ékszer) különösen az ékszerek ne legyenek hivalkodóak, jól láthatóak, hasznos dolog, hogy a tulajdonos ismerje a nála levő értékek ismertető jegyeit, melyek az esetleges későbbi azonosítást megkönnyítik;

– mindig csak a bevásárláshoz szükségest pénz tartsák maguknál.

 

– mérje fel, hogy mennyire komoly a fenyegetés, amennyiben komolynak találja (pl. túlerő, fegyveres támadás) hajtsa végre a támadó követelését;

– fontos, hogy ne essen pánikba, ne cselekedjen meggondolatlanul, elhamarkodottan;

– ne tegyen félreérthető mozdulatokat, mert a támadó ilyenkor olyan feszült lelkiállapotban van, hogy ezt személye ellen irányuló támadásnak fogja tekinteni, és kiszámíthatatlan reakciót válthat ki belőle;

– figyelje meg alaposan a támadót úgy, hogy a későbbiekben személyleírást tudjon adni a hatóság részére.

 

– lakása ajtaján minden esetben használjon biztonsági láncot, bérházi lakásnál optikai kitekintő legyen az ajtón, ablak  nem indokolt;

– ha hazaérkezett az ajtót, a kertkaput mindig zárja be;

– egyedül élő nők sose írják ki az ajtóra nevüket, hogy abból következtetni lehessen arra, hogy egyedül élnek;

– lakóhelyük környezetével alakítsanak ki kölcsönös segítségen alapuló kapcsolatot;

– figyelmük ne csak a szomszéd lakásának biztonságára, hanem az abban történő eseményekre (sikoltás, segélykiáltás) is terjedjen ki;

– szomszédaival minden esetben beszélje meg a gyanús idegenek látogatását és alapos gyanú esetén, értesítse a rendőrséget.

 

A támadást követően a lehető legrövidebb idő alatt értesítse a rendőrséget a 107-es, illetve a 112-es segélykérő telefonszámon, röviden mondja el mi történt és várja meg a kiérkező rendőröket, illetve ha szükséges a mentőt.