Ivás, fürdés, mosás, horgászat, öntözés, ipar satöbbi, maga az élet. Mindehhez víz kell. Úgy vagyunk vele, mint az oxigénnel: nem törődünk vele, mindaddig, míg hiányt nem szenvedünk belőle. Szinte sohasem jut eszünkbe, amikor kinyitjuk a csapot, hogy milyen jó, hogy jön, bezzeg, ha nyitjuk, de nem folyik…
A Földön rengeteg – és egyre több ember – él úgy, hogy nem jut tiszta, egészséges ivóvízhez.
Március 22-e a víz világnapja. Az idei év mottója: „Tiszta vizet az egészséges világért!”. Erre csak annyit tudok mondani, hogy jó lenne. Pechünkre ettől elég messze vagyunk, lesz is zűrzavar belőle hamarosan. Számtalan módon pazaroljuk és szennyezzük ugyanis az éltető elemet! Példaként a számomra legellentmondásosabbat említem: ivóvízzel húzzuk le a WC-t! Ugyanakkor vannak olyan helyek a világban, ahol 6 órát állnak sorban ivóvízért – és van, hogy akkor sem jut!
A baj itt is az, hogy túl sokan vagyunk. A környezetterhelés pedig együtt nő a népességgel. Egyre több természetes vizes élőhelyet szüntetünk meg az épületeink, a településeket összekötő utak építésével, lecsapolásokkal, a még meglévő természetes vizeket (a felszíni és felszín alattiakat egyaránt) szennyezzük, nem érezve át ezek következményeit, pedig ezek felsorolása százoldalakat venne igénybe. Erre most nem vállalkoznék, ha nagy kedvet is érzek hozzá. Inkább vegyük sorra, mit tehetünk mi magunk!
Először is gondoljuk át, hol tudunk takarékoskodni, vigyázni (az összes betartható, csak meg kell szokni):
1. fürdés helyett rövid, de hatékony tusolás – meglepő, hogy mennyi vizet spórolunk így
2. folyóvíz alatti mosogatás helyett állóvizes (ha mindenképp folyóvizes, akkor legalább a vízsugár legyen vékony, kezünk pedig serény)
3. a szennyező mosogató- és mosószert sem kell ömleszteni, mint ahogyan azt a reklámban látjuk – az a módszer a gyártónak jó, hiszen hamarabb megyünk a boltba újat venni (itt ragadom meg az alkalmat arra, hogy térségünkben lágy a víz, nem kell vízlágyító tablettát tenni a gépbe)
4. a szennyest gyűjtsük, majd csak a teli mosógépet indítsuk el (lehetőleg takarékos üzemmódban) – nem mindenki autószerelő, hogy olajos foltokkal teli legyen a ruhája
5. az autót sem kell állandóan csillogósan tartani, megvan az mosás nélkül is. Egyébként van olyan autómosó Szarvason is, ahol 5 liternyi vízből gőzölős technikával csillogó tisztára mossák a kocsit kívülről-belülről. 6. kerti öntözéshez gyűjtsünk esővizet (környezet- és pénztárcabarát, ráadásul a növénynek is jobb)
7. papírfelhasználásunk is kapcsolatban van a vízzel, hiszen 1 tonna fehér papír gyártásához – a különböző vegyületek és rengeteg energia mellett – 417 m3 víz szükséges, míg az újrahasznosított papírhoz csak 100 m3
8. vízparti város a miénk, biztos vagyok benne, hogy Önök közül sokaknak van nyaralójuk a Körös partján. Vajon az emésztőjük zárt-e? Az elszivárgó szennyvíz rontja a talajvíz minőségét, a holtágba, folyóba jutva pedig azok vizét szennyezi. ((A vízparton hagyott szeméthalmok szintén szennyezőforrások és rondák is!))
9. Térségünkben sokan élnek a mezőgazdaságból (vagy próbálnak megélni, de ne politizáljunk). A műtrágya felhasználást is lehet ésszerűsíteni, hiszen a talajvízbe jutva ez az egyik legnagyobb szennyező
10. Ásványvíz vagy csapvíz? –furcsa lehet, de alig van különbség! Nem veszít semmit az az ember, aki csapvizet iszik. Nem beszélve arról, hogy inkább még „ad” is, hiszen a megspórolja a palackot (szemetet) és az ásványvíz árát…
Végtelen hosszú a sor, akinek eszébe jut még valami, ossza meg embertársaival!
Miért óvatoskodjak, vigyázzak én, hiszen nekem így is jó, ahogy most van?
Azért, mert ha így folytatjuk…
… nem lesz tiszta ivóvíz, hiszen a tisztuláshoz nagyon sok idő kell, ráadásul a felmelegedés hatására az édesvíz-raktáraink (gleccserek, jég – és hósapkák) olvadnak
… hamarosan nem lesz mit aprítani a tejbe, hiszen az élelem előállításához is víz kell
… háborúk indulnak majd az egyre értékesebb víz megszerzéséért (bár véleményem szerint hasonló indokú háborúk már évek óta zajlanak)
… számos állat és növényfaj fog eltűnni a vizes élőhelyek számának csökkenése, megszűnése miatt (ezek további veszélyeket hordoznak magukban)
Ezt a sort is sokáig folytathatnánk.
A kérdésben szereplő hozzáállás a legrosszabb, amit egy környezet- és természetvédő el tud képzelni. Ha valaki mégis így gondolkodik, akkor csak kérni tudom arra, hogy legyen kedves és fontolja meg a tanácsokat, amiket itt, vagy más honlapokon olvashat, hiszen mindannyiunk érdeke!
A magyarok helyzete még ebben az esetben szerencsésnek is mondható, hiszen viszonylag jó minőségű és gazdag édesvízkészlet van a birtokunkban. Igyekezzünk ezt megóvni, megőrizni, hiszen mindenképpen szükségünk lesz rá!
Ne feledjük: minden cseppje érték!