Hatalmas civil szervezeti sikernek könyvelhető el, hogy könnyíti a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit a 2010. május 15-én hatályba lépett kistermelői rendelet, amely rendkívül fontos tartalmi és mennyiségi változásokat is hordoz. Fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Ötvenhárom szervezet egy évi munkája nyomán számos civil javaslat is bekerült a jogszabályba. A házi disznóölés termékei viszont továbbra sem értékesíthetőek a falusi vendéglátók részéről sem.
A rendeletben új fogalomként megjelenő kistermelői vendégasztal az ősszel megszüntetett falusi vendégasztalt is szabályozó kormányrendeletet hivatott pótolni. Ez új értékesítési lehetőséget biztosíthat a gazdálkodónak, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) ezért örömmel fogadta az új kistermelői rendeletet. Sajnos azonban a két fogalom más, így jogi problémák adódnak a vendégasztal új elnevezéséből. A vendégasztal szolgáltatás hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Ezt azonban egyelőre akadályozza a tény, hogy a falusi szállásadók nem rendelkeznek kistermelői státusszal és nem is tudják magukat kistermelőként nyilvántartásba vetetni. Az együttműködő civilek kérni fogják az új kormányt a falusi vendégasztal és falusi turisztikai szolgáltatás szabályozásának visszaállítását. „Az új jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához. A népi hagyományokat őrző és turisztikai látványosságként működő hagyományos disznóvágást azonban nem engedélyezi, és félő, hogy így a disznóöléssel járó reggeli hagyományok teljesen elvesznek.”- nyilatkozta Csizmadia László a FATOSZ elnöke a rendelettel kapcsolatban.