Kétszerelem

Olyan sokféle szeretet létezik, olyan sokféle ragaszkodás és vonzalom. Mindig is érdekelt, hogyan viszonyulnak egymáshoz az emberek. Nagyon érdekes megfigyelni, hogyan alakulnak a kapcsolatok az emberek között, mintha egy finom rajzolatú pókhálót vizsgálnánk. 

Nincs két egyforma ember és nincs két egyforma szeretet sem. Szándékosan nem írok szerelmet, mert az is csak a szeretet egy megvalósulása, de alapja akkor is a szeretet. Szenvedélyes, meggondolatlan és túláradó. Odaadó.

Úgy érzem nagyon befolyásol minket a neveltetésünk. Az, amit látunk, amiben szocializálódunk. Bármennyire is nehéz a lelki társ megtalálása, mégis, ha csak ideig, óráig, de az emberek párban szeretnek élni. Általában egyszerre csak ketten. De mi van akkor, ha a szerelem megosztható? Vagy még inkább: ha a szerelem mellett elfér egy másik szerelem is? Miért ne lehetne ez akár így is. Vajon boldogabbá tenne bennünket? Vagy felőrölne? 

Biztos, hogy létezik ez. Annyi példát láttam már rá. Talán részben magyarázza azt is, hogy sokan miért tartanak szeretőt. De láttam már olyat is, hogy egy szerelem kitarthat egy másik mellett egy egész életen át. És nemcsak a férfiakat érinti ez. Vannak olyan nők is, akik egyszerre szeretnek két férfit, két teljesen más embert, bár való igaz, hogy a nők gyakrabban válnak szeretővé, mint a férfiak. És persze ott vannak a futó kapcsolatok is, az apró kis fellángolások, a rövidéletű liezonok. Amikor a fizikai vágy felülírja a szellemi, lelki kötődést. És ahogy a test étvágya csillapul, úgy hűl ki a viszony is. 

Találkoztam már olyan nővel is, aki a szerelembe volt szerelmes. Ahogyan a kamasz lányok, de ők legalább kinövik ezt a gimnázium végére. De vannak olyan nők, akik nem tudják ezt elengedni. Csak keresik és kutatják az igazit, a nagy Őt, és közben elmennek számtalan valós szerelem mellett. Valódi lehetőségek, valódi életek mellett. És ahogy telik az idő, egyszer csak a lehetőségek megfogyatkoznak. Nem lesz már újabb arc, aki szembejön. 

Azt hiszem egy kicsit lazítani kéne a minket körülvevő hálókon. Egy kicsit ki kéne nyújtózkodnunk a megszokott keretek közül. Látni és tapasztalni kéne sokkal többet. Mert sokkal többet is tud nyújtani az élet, ha tudunk szeretni, Ha bele merünk vágni.  

Akár kétszer egyidőben.