Geotermikus beruházás a városban

Nem az első zöld beruházás projektnyitóján vehetett részt a newjság mostanában. A közelmúltban a Gallicoop Zrt. biogáz-üzemének alapkőletételén, most pedig a Barex Kft. geotermikus gerinc csővezeték hálózatának bővítése, fejlesztése című beruházás hivatalos megnyitóján jártunk. A Barex Kft. nem ismeretlen ezen a területen, hiszen jogelődjénél, az egykori Dózsa Tsz.-ben, már majd harminc éve megfúrták első termálkútjukat, ami azóta is minden különösebb változtatás nélkül üzemel. Az idő vasfoga, ill. a termálvizek oldott anyagai még a két és fél centis vascsövet is kikezdik, amik cseréjének most jött el az ideje.

Nem az első zöld beruházás projektnyitóján vehetett részt a newjság mostanában. A közelmúltban a Gallicoop Zrt. biogáz-üzemének alapkőletételén, most pedig a Barex Kft. geotermikus gerinc csővezeték hálózatának bővítése, fejlesztése című beruházás hivatalos megnyitóján jártunk. A Barex Kft. nem ismeretlen ezen a területen, hiszen jogelődjénél, az egykori Dózsa Tsz.-ben, már majd harminc éve megfúrták első termálkútjukat, ami azóta is minden különösebb változtatás nélkül üzemel. Az idő vasfoga, ill. a termálvizek oldott anyagai még a két és fél centis vascsövet is kikezdik, amik cseréjének most jött el az ideje.

Ahogy azt Dr. Csontos Éva, a Barex Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a környezet és energia operatív program keretében hosszú idő óta először nyílt lehetőség arra, hogy a hévizek  hasznosításával foglalkozó gazdasági szervezetek is támogatáshoz jussanak rendszerük bővítéséhez, korszerűsítéséhez. A Barex ezzel először jutott uniós forráshoz, mert főprofiljuk, a közúti szállítás fejlesztése nem támogatott az Unión belül. A Barex Kft. pályázott, és az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében nyert mintegy 22,5 millió forintot, ami a projekt főösszegének az 50%-a. A beruházás során az idejétmúlt technológiát újra cserélik, nem acélcsöveken szállítják majd a termálvizet, hanem műanyagon.

A szarvasi termálvízhelyzetről annyit kell tudni, hogy a város közigazgatási területén kilenc kút van különböző kezelésben. Ebből a szempontból némi jóleső túlzással, de inkább Izland hőenergia igényének 100%-os geotermikus forrásokból nyert arányához vagyunk közelebb, mint a magyar 2%-os valósághoz. A városszéli üzemek, mint a Gallicoop Zrt. keltetőüzeme, a Frankó Gumi telephelye is a Barex zöld hőközpontjára csatlakoztak, de az újonnan épülő inkubátorház és az új tűzoltó laktanya is innen kapja majd a fűtéséhez szükséges hőmennyiséget. Ha nem is erre a kútra kötve, vetette közbe Babák Mihály polgármester, de a városi intézmények nagyobb része is geotermikus fűtésű, sőt, néhány tömbház is a város nyugati fertályán. A geotermikus energia hasznosítása kézenfekvő. Mihály István – aki ott volt az első dózsás kút fúrásánál – közel harminc év tapasztalatai és adatai alapján azt mondja, hogy az így nyert hőenergia ára átlagban a gázár 80%-ára rúg.  Az ára viszonylag jól kalkulálható. Ma napvilágot látott statisztikai adat az, hogy a gázár az utóbbi 6 év alatt 220%-kal drágult. Ezzel szemben a termálfűtés nincs kitéve az arabok kényének kedvének és az amerikaiak trehányságának sem. Arról nem is beszélve, hogy itt van, mintegy kétezer méternyire alattunk, de van, hogy már ötszáz méterre is lehet termálvizet fakasztani. A termálvíz egyedüli árbefolyásoló tényezője a magyar szabályozás, ami talán az előbbi bizonytalansági tényezőknél is rosszabb. Lehetetlen törvények, betarthatatlan szabályokkal, kivitelezhetetlen technológiai követelményekkel. Ilyen pl. az, hogy a vizet vissza kellene sajtolni abba a rétegbe, ahonnan kinyerik.

Ahogy azt én is elképzeltem, a termálvíz, mint annyi más felszín alatti vízkészlet ott van egy lencsében, vagy valami ilyesmiben. De mint megtudtam, nem így van. A termálvíz egy habkőhöz hasonló kőzetben van megkötve, amit ha megfúrnak, akkor a talaj saját nyomása kiprésel. A szabályozás szerint ebbe a kőzetbe kellene visszapumpálni a hőtől elvont vizet, aminek hogy érzékeltessem az energiaigényét, nem nagyobb feladat, mint egy betontömböt úgy lepisini, hogy az a szerkezetében el is nyelje a folyadékot. Nincs lecsöpögés! Azért követelnék ezt, hogy a rétegnyomás ne változzon a vízkivétel után. Mivel ezeket a kutakat egyébként rendszeresen ellenőrzik, és mérik a rétegnyomását is – a szarvasi kutat majd 30 éve – és a mért rétegnyomásban nincs kimutatható változás, így lehet, hogy ezt a hülye passzust időszerű lenne egy fekete sorkijelölő filccel kiemelni.

Alternatív lehetőség, hogy ezt a fenollal, és egyéb ásványi anyagokkal telített, egyébként magas sótartalmú vizet kezelni kell. Folynak, pl. a HAKI-val karöltve wetlandes kísérletek, hogy hogyan lehetne ezt a vizet valamilyen biomasszával természetes úton megtisztítani, ill. kezelni. A sima elfolyatás elszikesítené a talajt, de pl. az oxigénben dús biológiailag tisztított ipari szennyvízzel keverve már lehet, hogy más lenne a képlet, hangzott el Mihály István szájából a tájékoztató szakmai részén.

A Barex kútja a város keleti részén, a Pioneer mögött van, így nekik a város keleti részén fekvő, nagyobb hőigényű termelőegységek ellátása gazdaságos. Nem is akar ezen változtatni a Barex vezetése, mert a lakossági felhasználásra egyelőre gazdaságtalan lenne csőhálózatokat fektetgetni a viszonylag nagy fajlagos bekerülési költség miatt.

A tájékoztató után bemutatták a sajtó képviselőinek a hőközpontot, ill. azt a csatlakozási pontot, ahol a régi rendszert felváltja az új technológia.

Tekintse meg galériánkat!