Mindenek előtt kihívta a város két polgármester-jelöltjeit, név szerint a jelenleg regnáló Babák Mihályt, és az MSZP-s Földesi Zoltánt. A negyedik jelölt, a Nagycsaládosok Szarvasi Egyesületének jelöltje, Józsa Vilmos, nem lett megszólítva.
Gajdos Attilának nagyon a begyében lehet Földesi Zoltán, mert azon túl, hogy az ország második Trianon Múzeumában, amit az MSZP irodáinak a helyén alakítana ki, az egyik kiállítási tárgy az MSZP-s képviselő íróasztala lenne, most azután érdeklődik, hogy igaz-e az a városi szóbeszéd, hogy a városi oktatási rendszerben fog Földesi Zoltán szerepet, ill. állást kapni. Arra nem kaptunk választ, amit a Jobbik kommünikéje óta többen feltettek, hogy mi lesz akkor, ha az MSZP vezetője ragaszkodik az asztalához? Akkor egy replika lesz ott kiállítva, vagy így is, úgy is elveszik tőle?
A helyi kis- és középvállalkozásokat helyzetbe szeretnék hozni, tért rá napirendi pontjára Gajdos Attila. A beruházások bírálati szempontjait úgy alakítanák ki, hogy az itteni vállalkozókat preferálják, ami egyébként már működik is. A vállalkozási kedvet elősegítő, még a jelenlegi kedvezményeken is túlmutató engedmény lehetne, hogy az alapítás és az azt követő évben mentes legyen a kezdő vállalkozás a helyi adók fizetése alól. Elkülönítenének évente 15 millió forintot arra, hogy helyi pályázat keretében 10-10 olyan céget támogassanak másfél millióval, akik a legéletképesebb tervet nyújtják be. Vállalkozási és projektirodát hoznának létre, amivel segítenék a kezdést, és ahol egyablakos rendszerben lehetne helyi és uniós forrásokhoz való jutását.
Kiemelt helyzetbe hoznák a turizmust is, mert szerintük Szarvason még van bőven kiaknázható terület e téren. Fejlesztenék a helyi fesztiválokat. A Szilvanapot Kelet-Magyarország nyárzáró fesztiváljává tennék, továbbfejlesztenék a jelenlegi kolbászfesztivált, a szarvasi sütőtökre Mindenszentek napja táján felépítenének egy sütőtökfesztivált. Megrendeznék a szarvasiak első világtalálkozóját, ami egy kapcsolatépítő találkozó is lenne, amin az elszármazott szarvasiak összeadnák kapcsolati tőkéjüket, hogy ide gazdaságot és turizmust hozzanak.
Kasuba Nóra infrastrukturális témával kezdte. A poros utak helyén aszfalt burkolatúra cserélné, a temetőket rendbetetetné, hogy bármilyen időjárás mellett járhatók legyenek. A főutcán kívüli utcákat is fejlesztené, mert városképileg azok is fontosak.
A parlagfűmentesítési programot jutalmazási rendszerrel népszerűsítené, ahol parlagfűkötegenként sorsjegyet kapnának a beszolgáltatók, vagy zöld növényre lehetne cserélni, de bevonná a kisiskolásokat is az irtási munkákba.
A hulladékkezelésnél a szelektív gyűjtést és az újrahasznosítást helyezné előtérbe. Nem támogatják, hogy a szemétszállítás kikerüljön a KOMÉP hatásköre alól, éés vállalkozásba adják azt. A szemét biztosan nagy üzlet lehet, mert Olaszországban komplett maffia szakosodott az elszállítására.
A Klímabarát Települések Szövetségéhez való tartozást tartalommal töltené meg, mert mint mondta Kasuba Nóra, jobbára csak az éves közgyűléseken képviselteti magát a város. Első lépés lehetne efelé, ha a Polgármesteri Hivatalban megvalósítanák a kétoldalas fénymásolást és nyomtatást, így csökkentenék a feleslegesen elhasznált papírmennyiséget.
Fejlesztenék a kerékpáros infrastruktúrát. A Szent Klára Katolikus Templom és az Árpád között, valamint a Vasútállomásnál és az Autóbuszállomásnál is egy-egy fedett, és kamerákkal megfigyelt kerékpártárolót építtetnének.
Állatmenhelyet létesítenének, ahol a kidobott és összefogott állatoknak emberségesebb körülményeket biztosítanának, mint a jelenlegi telepen és ahol állatorvosok és önkéntes civilek is teljesítenének szolgálatot.
Utolsóként Molnár Tibor mondta el, mit szeretne változtatni körzetében. Elsőként felújítaná az elhanyagolt önkormányzati ingatlanokat. A lakbért nem fizetőkkel keményen lépne fel, a lakáshozjutást szigorúbbá, de igazságosabbá tenné. Visszaállítaná a körzeti megbízotti rendszert, kik szorosan együttműködnének a tömbházak közös képviselőivel, lakóbizalmikkal. Játszóteret építene, járdát és utat javíttatna a Vásártér környékén.
A „vedd és védd a szarvasit” rendszerbe egy helyi minőségbiztosítást vezetne be, ahol a vásárlók tudnák, hogy honnan származik pl. a paradicsom, és mikor volt az permetezve. Bevezetnék a szarvasi kártyát, ami kedvezményre jogosítaná mind a vevőt, mind az eladót.
