Egy tudósítást kéne írnom, de nem bírok. Csak ülök a monitor előtt, még mindig a meccs hatása alatt vagyok.

Persze lehetne azt írni, hogy tavaszias időben fogadta a Szarvasi FC a Jász Sport FC-t. A mieink a Valastyán-Petykó, Pákozdi, Győri, Csellár-Kiszel, Závoda, Klimaj, Erdősi-Bány, Nagy összeállításban kezdtek.

A mérkőzés ott folytatódott, ahol egy hete a Jánoshida ellen befejeződött. Kihagyott hazai helyzetekkel, majd negyed óra után a semmiből a vendégek megszerezték a vezetést. Utána még próbálkoztunk, de Németh gólja után teljesen szétestünk.

Szünet után Bány szép egyéni akcióból szépített, és kerek hét percig reménykedhettek a hazai szurkolók az egyenlítésben. Majd gyorsan lőttek a berényiek két gólt, ezzel edzőmeccsé degradálva a találkozót. Sorra hagyták ki a vendégek a nagyobbnál nagyobb helyzeteket. Az ötödik jászberényi gólt az alapvonalról szerezték megalázó módon.

A nézők jó része már elpártolt a csapattól nem jött ki a ligetbe, akik maradtak nem szitkozódtak, csendes beletörődéssel nézték a Szarvas vergődését.

Én tudom, hogy nem azonosak a feltételek, itt nincsenek fizetések, nincs lehetőség villanyfényes edzésre, mindenki dolgozik, tanul.

Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy valakik sétálnak a pályán! Egész egyszerűen nem védekeztek, amikor a Jászberény támadott, négy-öt ember nyugodtan sétált. A mai meccsen nem láttam a tűzet a csapatban, csak bosszantó hibákat, siralmas kapusteljesítményt és védekezést. Olyan játékos is végig a pályán maradhatott, akinek egyetlen jó megmozdulása nem volt, minden zavarta legfőképp a labda.

Úgy gondolom nem kötelező a Szarvasban játszani akár jár azért fizetés akár nem. Csak az lépjen pályára, aki mindent megtesz a győzelemért! Mert ennek így semmi értelmét nem látom. Sok-sok vereség áll még előttünk ezzel a teljesítménnyel. Három hazai meccsünkön, három sportszerű és legyőzhető ellenféllel kerültünk szembe, korrekt játékvezetéssel. Az eredmény pedig siralmas lett: nulla pont, 2-9- es gólarány.

Még reménykedek, mert szeretem ezt a csapatot, és bízom benne, hogy tavaszra rendeződnek a sorok, és meg tudunk kapaszkodni a harmadik osztályban.

Gunda Atilla