Az első félidő kísértetiesen hasonlított a múlthetire. Rögtön az első percben a vendégek a tizenhatos vonala környékén kézzel hárították a szentandrási rohamot, de a bíró korainak tartotta belenyúlni a meccsbe, és úgy döntött, nem látta az esetet. Az ötödik percben Csípai Csaba már nem akarta a bíró látására bízni a dolgot, és lőtt egy pont olyat, mint a múltkor Tóth Attila. Nem szégyen egymástól tanulni.
A meccs változatlanul nagyon kemény volt. A vendégek közül volt olyan, aki úgy használta a könyökét, hogy a nézőtéren hallani lehetett a mellkasdöngést. A 11. percben Ugrainak hátulról csúsztak be nyújtott lábbal, úgy, hogy nagy szerencse volt, hogy nem lett nagyobb baj.
A 20. percben jött a fekete leves. A 11-esen belül két szentandrási védő letarolta a helyzetben levő bánhegyesi csatárt, ami nem maradhatott büntetlenül. A bíró a büntetőpontra mutatott, és a vendégek értékesítették a lehetőséget, 1:1. A félidőt változatlan játékkép jellemezte a meccs hátralevő részében. Sajnos a második játékrész közepén bekövetkezett a hazai szurkolók rémálma, a magyarbánhegyesiek megszerezték a vezetést, amiből a Hunyadi már nem tudott felállni. A bíró még kiállította Ugrait, akivel a meccs eleje óta nehezen találták meg az összhangot, majd a vendégek egyik játékosa is idő előtt mehetett tusolni. Legalább ebben döntetlennel fejeztük be a meccset, mert a végeredmény sajnos 1:2 maradt.
