A kormeghatározásban az áttörést a kémia jelentette, pontosabban amikor kidolgozásra került a radiokarbon kronológia módszertana. Ebben az esetben a szén 12, 13 és 14 izotópjainak a felezési idejéből, amik állandók, ill. a leletben talált izotópok mennyiségéből számolják ki a lelet korát. Ez a módszer is kalibrálásra szorult, amire nem is olyan régen jöttek rá és végeztek el. Ennek alapján a Tessedik Sámuel Múzeum állandó kiállításának évszámaira is ráfér egy update, mert a Körös-kultúra kb. 1500-2000 évvel régebbi, mint ahogy az az tájékoztató táblákon fel van tüntetve, így az nem 6000, hanem 8000 éves.
Érdekességként hangzott el, hogy milyen árulkodó nyomot rejt egy egy helyben maradt kiégetett agyagdarab, pl. egy kemence. Ki gondolta volna, hogy kiégetéskor az agyagban maradt ferromágneses részecskék égetéskor a Föld mágneses erővonalainak megfelelően rendeződnek, és kihűlés után megőrzik ezt az állapotot. A térségre jellemző mégneses erővonalváltozások – mivel ezek folyamatosan változnak – ismeretében is meghatározható a kora. Elég sziszifuszi munka, sok adatot és sok munkát igényel.
A modernebb segédtudományok között a térképészet és a modern GPS-es helymeghatározás már csak a hab a régész lelettortáján. Elgondolkodtató, hogy a régész szakma kihaló szakma. Hamarosan lebetonozunk mindent, ami alatt már nem fog tudni ásni Indiana Jones, és 100-200 év múlva csak előkotornak a végtelen adattengerből egy – newjság feliratos – JPG képet, vagy egy PDF-et, és már meg is történt a kormeghatározása annak, hogy mikor állítottak egészalakos szobrot Babák Mihály polgármesternek.
