Vigasztalan, esős napok jönnek, és hiába üvölt mindenhonnan felénk a karácsony hangulata: eddig a novemberi tavasz abszolút elfeledtette velünk, hogy jön az ünnepek ünnepe. Pedig Halottak napja után általában a boltok polcait ellepik a (tavalyról megmaradt?) csokimikulások és az előre elkészített Mikulás csomagok. És ha ez még nem lenne elég: a boltok hangszórójából könyörtelenül árad ránk a karácsonyi zene, megfűszerezve buzgó vásárlásra ösztönző szlogenekkel és kihagyhatatlan ajánlatokkal.
Óhatatlanul is eszembe jut ilyenkor egy régi mese, amit még évtizedekkel ezelőtt láttam: egy kislány azt kérte karácsonyra, hogy minden nap legyen karácsony, mert ez a legszebb ünnep és mi lehetne egy gyerek számára nagyobb ajándék, mint ha minden egyes nap jönne a Jézuska és hozna valami szép ajándékot? Szóval a kislány kérése meghallgatásra talált, sőt, teljesítették is! És ekkor aztán olyan fordulatot vett a történet, hogy még! Az emberek még néhány napig, hétig, tudtak egymásnak ajándékot adni, mert hát, ki az az elvetemült, aki karácsonykor nem ad valamilyen ajándékot?! De aztán elfogyott az emberek pénze és kiürültek a boltok is, nem volt már több odaadható ajándék. Ekkor leleményes fordulattal az emberek az eddig megkapott ajándékokon kezdtek túladni. Majd idővel ezek az ajándékok is elenyésztek és nem maradt más hátra, mint a szemét. De az emberek lelkesedése töretlen volt és szeretteiknek a saját szemetüket ajándékozták. A kislány ekkor már magán kívül volt bánatában és elkeseredésében és bizony visszasírta az évi egyszeri karácsonyt. És csodák csodája: kívánsága újból meghallgatásra talált és minden szépen visszakerült a régi kerékvágásba! Itt a vége, fuss el véle!
Miért is meséltem el nektek ezt a mesét? Nos, a válasz egyszerű. Ha jobban belegondoltok, akkor minden nap karácsony az életünkben. Van fedél a fejünk felett, étel a hűtőnkben, családunk, barátaink, akik ismernek és remélhetőleg szeretnek minket. Ha ezt a cikket olvasod, akkor nem vagy digitális analfabéta, van számítógéped és tudod használni a netet. Bízom benne, hogy munkád is van, mindennapos elfoglaltságod, amivel értelmesen töltöd a napjaidat és/ vagy legalább megkeresed a kenyérre valót. És minden bizonnyal már most azon töröd a fejed, hogy kinek mit adsz karácsonykor. Barátom, jó úton jársz! Nem kell sokat fizetned az igazi ajándékért: add magad, az idődet, az odafigyelésedet és egy ici-pici apróságot, hiszen a közösen eltöltött időnél többet úgysem adhatsz senkinek. A többi már csak ráadás.
Nóra
U.i.: az Egyesült Államokban a héten fogják ülni a Hálaadás ünnepét. Bizonyos értelemben ez az igazi családi ünnep, mert ilyenkor a messze élő családtagok is hazamennek a szülői házba. A hagyományos karácsony már sokkal kevésbé szűk családi ünnep.