Babák Z
Paulik Jánossal a Szarvasi FC elnökével beszélgettem játékos pályafutásáról, a szarvasi futball múltjáról és jövőjéről.
– Téged mindenki Macskaként ismer, hogyan ragadt rád ez a név?
– Szőke Gyuri játékostársam nevezett így, mert úgy mentem fel fejelni, hogy a kezem elől volt, mint amikor a macska mászik a kerítésen.
– Mikor és hol kezdtél el focizni?
– 1970-ben kezdtem a labdarúgást a Szarvasi Medosz csapatában és 16 évesen már a felnőttek között játszottam a megyei bajnokságban. Az egyesülés után a Szarvasi Főiskolai Spartacusban folytattam pályafutásomat, Lelkes György és Burázs György voltak az első edzőim. Katonaidőmet a Honvéd Asztalos SE csapatában töltöttem 1977 és 1979 között, ahol feljutottunk az NB II-be.
– Az utad ezután ismét szülővárosodba vezetett.
– Igen visszatértem Szarvasra, ahol Haász Sándor volt az első edzőm. Nagyon szép időszak következett. A Vasipari jóvoltából sok pénz áramlott a labdarúgásba, lehetőség volt jó játékosok leigazolására. Ellentétben a mostani helyzettel akkor alig volt helyi játékos a csapatban. Kerekes Béla, Filyó Pál, Petneházy György és Szeljak János azért letette névjegyét a gárdában. 1988-ig játszottam Szarvason, majd egy évig a Békésszentandrás csapatát erősítettem. Ekkor már tudatosan készültem az edzői pályára, képeztem magamat.
Paulik Jánossal a Szarvasi FC elnökével beszélgettem játékos pályafutásáról, a szarvasi futball múltjáról és jövőjéről.
Paulik Jánossal a Szarvasi FC elnökével beszélgettem játékos pályafutásáról, a szarvasi futball múltjáról és jövőjéről.
– Téged mindenki Macskaként ismer, hogyan ragadt rád ez a név?
– Szőke Gyuri játékostársam nevezett így, mert úgy mentem fel fejelni, hogy a kezem elől volt, mint amikor a macska mászik a kerítésen.
– Mikor és hol kezdtél el focizni?
– 1970-ben kezdtem a labdarúgást a Szarvasi Medosz csapatában és 16 évesen már a felnőttek között játszottam a megyei bajnokságban. Az egyesülés után a Szarvasi Főiskolai Spartacusban folytattam pályafutásomat, Lelkes György és Burázs György voltak az első edzőim. Katonaidőmet a Honvéd Asztalos SE csapatában töltöttem 1977 és 1979 között, ahol feljutottunk az NB II-be.
– Az utad ezután ismét szülővárosodba vezetett.
– Igen visszatértem Szarvasra, ahol Haász Sándor volt az első edzőm. Nagyon szép időszak következett. A Vasipari jóvoltából sok pénz áramlott a labdarúgásba, lehetőség volt jó játékosok leigazolására. Ellentétben a mostani helyzettel akkor alig volt helyi játékos a csapatban. Kerekes Béla, Filyó Pál, Petneházy György és Szeljak János azért letette névjegyét a gárdában. 1988-ig játszottam Szarvason, majd egy évig a Békésszentandrás csapatát erősítettem. Ekkor már tudatosan készültem az edzői pályára, képeztem magamat.
– A szarvasi labdarúgás fénykorában játszhattál a csapatban, sok remek játékossal.
– Bajnokságot és osztályozót nyertünk, sok ezer ember járt akkoriban a mérkőzéseinkre. Volt azért negatív dolog is, a totóbotrány, amikor büntetésül Békésszentandráson kellett dolgoznunk hetente kétszer. Fiedler, Pocsai, Kajtár, Durucskó, Bánáti. Néhány név, akikkel megadatott egy csapatban játszanom. Én nem voltam labdazsonglőr fő erényem a gyorsaság és a küzdeni tudás volt.
– 1995-ben a Szarvas kiesett az NBII-ből, és a csapat elindult lefelé a lejtőn.
– A Vasipari nem vállalta tovább a klub finanszírozását, ezért néhány helyi vállalkozó próbálta életben tartani a csapatot. Az NBIII-ban küszködött a csapat, aztán 1998-tól csak a megyei bajnokságban jutott hely az akkor már Szarvasi FC névre hallgató csapatnak. A nézők és a város is elpártolt a futballtól, nehéz időszak volt. Edzőként a serdülő és ifi csapatnál kezdtem. Zahorecz, Bány, Závoda és Truczka fémjelezte azt a gárdát.
– Többször voltál a felnőtt csapat edzője is Szarvason. Melyik időszakra emlékszel szívesen?
– Amikor meg tudtunk kapaszkodni az NBIII-ban 2006-ban. Volt egy vezérünk Bogdán Gabi, sokan tudtak edzésre járni és jó volt a csapatmorál.
– Sokan nem tudják, hogy a Szarvasi FC elnöke vagy.
– Rejtő József a sportbizottság tagja volt és összeférhetetlenség miatt kért fel engem erre a posztra, amit szívesen vállaltam. Megpróbálom a kapcsolataimat a klub szolgálatába állítani, napi ügyeket intézek, emellett az U-19-es és U-17-es csapat edzője vagyok.
– Tavaly óta ismét az NBIII-ban szerepelhet a Szarvasi FC.
– A megyei bajnokságban elért második helyezésünkkel, felkéréssel kerültünk vissza a harmadik vonalba. Sok volt a huzavona a nyári időszakban, nem tudtuk hol indulunk de szerencsére ez nem látszott az első meccseken. Csodát nem vártunk a csapattól, hanem biztos bennmaradást. Arra nem gondoltunk, hogy ilyen erős mezőny gyűlik össze az Alföld csoportban. Végül utolsó előtti helyen végeztünk az őszi szezon után, amivel természetesen nem lehetünk elégedettek.
– Utánpótlás csapataink sem zártak fényes őszt.
– Horti György az átigazolási időszak utolsó napján jelentette be, hogy nem vállalja az ifjúsági csapat irányítását, így én irányítottam az U-19 és az U-17-es csapat edzését is. Mindössze nyolc ifjúsági korú játékossal és öt túlkorossal kezdtük a szezont. Ezért kénytelen voltam felvinni a serdülő csapat legjobbjait az ifibe, amely így értelemszerűen szintén meggyengült. Serdülőben volt olyan, aki négy évvel fiatalabb volt a többi játékosnál, így sokat nem várhattunk a fiúktól. Persze itt a legfontosabb a nevelés, nem az eredmény. A cél az, hogy minél több játékost adjunk az első csapatnak, hogyha a rutinos játékosok Závoda, Bány, Klimaj abbahagyják a játékot, legyenek jó futballisták a felnőtteknél. Kell helyi példakép a fiataloknak, ne csak a külföldi sztárokat nézzék. Ezért dolgozom edzőtársaimmal ifj, Somogyi Jánossal, Bencsik Jánossal, és Kiri Mihállyal.
– Mit vársz a tavaszi szezonban csapatainktól?
– A felnőtt csapattól biztos bennmaradást várok. Céljainkhoz már megszereztük Bakró Gézát a Békéscsabától, de további játékosokkal is tárgyalunk. Úgy látjuk bennmaradni könnyebb, mint feljutni a megyei osztályból. Minden korosztálytól előrelépést várok, különösen az ifi csapattól, amelyet sikerült több játékossal megerősíteni.
Az elnök úrral együtt én is bizakodok, hogy egy sikeresebb tavasz vár a szarvasi labdarúgásra.
Gunda Atilla
{jomcomment}
