Babák Z
2011. március 4-én 18-órakkor indult el a gimnázium elől egy lelkes kis csapat a velencei karneválra. Egy buszon töltött éjszaka után reggel 7 órára érkeztünk meg az Adriai-tenger partjaihoz. A kikötőben már megpillanthattuk a tengerre épült várost, majd hajón indultunk tovább Velencébe, ahol reggel még hideg és szeles idő várt ránk. A városba érve már reggel nagy tömeggel találkoztunk.
A part mentén végig árusok árulták a szebbnél szebb maszkokat, természetesen mi se jöhettünk haza üres kézzel! Első látványosság rögtön a parton fogadott minket, a híres Sóhajok hídja. Gyors időegyeztetés után a csapat önállóan fedezhette fel a város szépségeit.
2011. március 4-én 18-órakkor indult el a gimnázium elől egy lelkes kis csapat a velencei karneválra. Egy buszon töltött éjszaka után reggel 7 órára érkeztünk meg az Adriai-tenger partjaihoz. A kikötőben már megpillanthattuk a tengerre épült várost, majd hajón indultunk tovább Velencébe, ahol reggel még hideg és szeles idő várt ránk. A városba érve már reggel nagy tömeggel találkoztunk.
A part mentén végig árusok árulták a szebbnél szebb maszkokat, természetesen mi se jöhettünk haza üres kézzel! Első látványosság rögtön a parton fogadott minket, a híres Sóhajok hídja. Gyors időegyeztetés után a csapat önállóan fedezhette fel a város szépségeit.
Számunkra az első furcsaságot az okozta, hogy a helybeliek autó helyett csónakokkal vagy gyalog közlekednek. Természetesen Velence elengedhetetlen kelléke a gondola. A turisták akár az egész várost megtekinthették ezen az különleges járművön.
A városban könnyű eltévedni, mert az ember mindenhol szűk utcákkal és csatornákkal találja szemben magát.
A központban a Szent Márk tér itt található a Dózse-palota, Szent Teodor és Szent Márk oszlopa, ez volt a karnevál központja is. A palotát sajnos belülről nem tekintettük meg, bár kívülről is lenyűgöző látványt nyújtott.
A téren egy hatalmas színpadon előadásokat tartottak egész nap, és megnézhettük a szökőkutat is amiből a karnevál idején bor folyt. A kitartó városnézők elsétálhattak akár Velence egyik leghíresebb hídjához, Ponte de Rialto-hoz, amely a Canale Grande csatorna két partját köti össze. A híd zsúfolásig volt turistákkal, de ezt sem hagytuk ki, és természetesen ellátogattunk egy eredeti olasz pizzázóba is. A város szűk utcáiban hangulatos éttermekbe térhetnek be a kifáradt turisták. Mi is ezt tettük.
Délutánra a nap is kisütött, a turisták pullóverben élvezhették a napsütést a tengerparton. A Szent Márk téren több ezer ember gyűlt össze a felvonulásra várva. A tömegben lépni se lehetett. Mindenki a jelmezbe öltözött helyieket figyelte, akik előkelően sétálgattak a téren. A bátrabbak még közös fényképet is készíthettek velük. A nap fénypontja a 4 órakor kezdődő felvonulás volt.
A felvonulás után a megbeszélt helyen találkozott a csoport, majd hosszas várakozás után megérkezett a hajó, a városban még mindig hatalmas volt a tömeg, sokan még éjszaka is folytatták az ünneplést. A fárasztó nap után mindenki kimerülten, de sok élménnyel gazdagodva szállt fel a buszra és indult haza Magyarországra.
Boldizsár Adrienn és Gál Nóra 11. A osztályos tanulók
