Többek között ez jutott eszembe, amikor a napokban családilag elbeszélgettünk arról, hogy mihez is kezdenénk egy szemérmetlenül nagy összeggel – persze szigorúan csak elméletben, mivel ez a „veszély” egyelőre nem fenyeget minket.
Jó kis elmejáték ez: elképzelni, hogy megütöd a főnyereményt és ott állsz egy rakás, pontosabban egy hatalmas nagy rakás pénzzel. Édes gondok, nem? Hááát, nem is tudom. Mindenesetre én már napok óta forgatom ezt a gondolatot a fejemben, újra és újra visszatér, így hát arra gondoltam, hogy megosztom veletek.
Mi arra jutottunk, hogy alapítanánk egy családi gazdaságot. Lehet, hogy ez nem hangzik valami eget rengetően, de tekintettel az emelkedő élelmiszer és energiaárakra és az egyre szennyezettebb környezetre mi arra vállalkoznánk, hogy létrehozunk egy olyan gazdaságot, farmot, ahol az első és legfontosabb cél a környezetbarát önellátás. Tehát megújuló energiaforrások használata (szél, nap, földhő, víz, stb), passzív ház felépítése, őshonos állat és növényfajok tenyésztése és termesztése a lehető legkörnyezetbarátabb módon. Szándékosan nem használom a ’bio’ szót, mert már a levegő és a talaj sem vegyszermentes, a vízről nem is beszélve, tehát olyan, hogy abszolút bio nincs is. De azért törekedni lehet rá.
És mindezt úgy, hogy munkahelyeket teremteni, a helyi lakosságot foglalkoztatni, és a megtermelt javakat, élelmiszer alapanyagokat, amelyek „feleslegként” megmaradnak, azt a helyi óvodának és iskoláknak osztanánk szét, adományként. Így motiválva lennének a dolgozók, hogy a lehető legnagyobb odafigyeléssel és szeretettel végezzék a munkájukat, hiszen a saját gyerekeik tányérjára kerülnek az ételek.
Sőt, nemcsak az önellátás, hanem egyfajta mintaadás is a küldetésünk lenne: ha működőképes az elképzelésünk és jól mennek a dolgok, akkor akár a piacra is ki lehetne lépni a termékekkel. Illetve mezőgazdasági tanulmányokat folytató főiskolai és egyetemi hallgatók is látogathatnák a birtokunkat, ahol bepillantást nyerhetnek egy működő gazdaság valóságába, mindennapjaiba.
Amint látjátok tényleg meglódult a fantáziánk, mindezt úgy, hogy nincs mezőgazdasági végzettségünk. De ha lenne egy ilyen lehetőségünk, akkor isten bizony, lediplomáznék egy agráregyetemen.
Igazából nem is tudom, miért érdekel ennyire ez a téma, talán van egy kis földbirtokosi, nemesi vér az ereimben? Lehet. Mindesetre nagyon szívesen lennék egy olyan családi vállalkozásnak a részese, aminek a szószerinti alapja az életet adó föld és a minket körülvevő természeti energiák.
Nóra
U.i.: ha érdekel benneteket az angol példa, akkor látogassatok el a www.edenproject.com oldalra, ahol bővebben is olvashattok erről a példaértékű vállalkozásról.