A második félidőben már csak 10-en álltak fel, de rögtön az elején a bíró megkérte az egyik vendéget, hogy foglaljon helyet a kispadon egy kezelés erejéig, így már csak kilencen maradtak.
A második félidő harmadik percében a Békéssámson kapott egy büntetőt, amivel szépítettek. Senki sem tudta miért, de talán a bíró nem akarta az egyébként lelkes vendégek kedvét szegni végleg, azért ítélte meg a 11-est. Még a szentandrási ultrák közül sem reklamált senki, belefért az eredménybe. A vendégek egészen jól állták a sarat a második félben, igaz, nagyon kapura sem rúgtak a hunyadisok, minden akciójukat az udvariasság hatotta át, megpróbálták bővíteni a góllövők névsorát, ami többnyire azt eredményezte, hogy egy húzással, egy passzal mindig többet csináltak a kelleténél. Ez folyt egészen a 80. percig, amikor Ugrai belőtte a hatodik gólját, és ami ellen a társai által is Kicsinek becézett, és valóban nem kifejezetten kapustermetű Martonosi tehetetlen volt, és amivel beállt a 9:1-es végeredmény. A gól egyébként szépségdíjas emelés volt. Ugrai látta, hogy Kicsi kijjebb áll a kapuból és pimasz mozdulattal a labda alá nyúlt, esélyt sem hagyva a vendégek kapusának a labdaérintésre.
A sok gólból azt gondolhatná az ember, hogy focifieszta volt, de ez nem lenne igaz. A tabella második felében levő Békéssámson játékán látszott, hogy a foci szeretete és a lelkesedés tartja össze a csapatot, ami erre elég, és teljesen rendben van ez így ezen a szinten.
A szentandrási Hunyadi a következő összeállításban játszott ezen a hétvégén: Dunai Tamás (k), Mochnács Tamás, Kriska Tamás, Borgulya Jámos, Bobvos Ferenc, Sinka Attila, Kovács Norbert, Rácz Attila, Mochnács Gábor, Tóth Attila, Ugrai Sándor, cserék: Melián Csaba, Gugolya György, Steigler Ádám, Rusz Zoltán, Bagi László
