A CKÖ tavaly, viharos körülmények között megválasztott elnöke, Varga József (Tonton) és a CKÖ két tagja, Romhányi Tiborné Erika és Rostás Tibor (Szenátor) meghívta Bakulya Annát, a város által beadott és megnyert
“esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban” pályázat projektmenedzserét, Szabó Istvánné a projekt szakmai vezetőjét, aki több oktatással összefüggő pályázatot is koordinál a városban, és Jónásné Rácz Krisztinát, aki mintegy két hete a helyi Munkaügyi Központ cigányügyi referense.
A három külső meghívott első lépésnek a cigány gyerekek mielőbbi, akár két éves kortól történő, közösségbe való szoktatását jelölte meg a legfontosabb jövőbe tekintő célként. A cigány kultúrában a gyerekek kiemelt figyelmet kapnak, ami többnyire abból áll, hogy a szülők, felnőttek mosolyogva figyelik, hogy a gyerek mit csinál, ahogy történt ez a fórumon is. Már egészen kisgyermekkortól baba-mama programokat szerveznének a mielőbbi óvodáztatás érdekben. Az általános iskola 7-8. osztályosainak önismereti programokat indítanának, amin mentorok segítségével segítenének a felszínre hozni, ki miben tehetséges. A szarvasi cigányság sajnos annyira egy szakma köré, a ló és kereskedelme köré csoportosul, hogy annak ellenére, hogy van szakmája valakinek, pl. szobafestő, lovazik.
Bakulya Anna, a program vezetője hamar megtalálta a hangot a cigányokkal. Először a Szarvasi Fiatalok a Holnapért egyesülettel, majd a CKÖ-vel sikerült a kapcsolatot felvenni, és alakult ki az, hogy együtt, cigányok és nemcigányok közösen próbálják meg felszámolni a ezt a lemaradást, ahogy fogalmazott, “rossz, hogy itt van ez asztal ami elválasztja most őket, mert közösen kell tenniük a cél eléréséért”.
A cigányságon belül is van egy olyan közeledési szándék a nemcigány szarvasiak felé, hogy megmutassák, hogy ők is tenni akarnak azért, hogy cigány és nemcigány együtt tudjon élni. A szarvasi cigányok lovaznak, ám ezt a “szakmát” is megviselte a válság, leült a lovas piac. Talán szerencsés az egybeesés azzal, hogy a cigány önkormányzat elnöke, Varga József is oláh cigány és ráadásul lovazik. Bár gyanús volt, hogy Kossuth téri beszédében túlvállalta magát, de a kezére játszhat a lovasok válsága, és segít megérttetni az oláh cigányokkal, hogy el kell fogadniuk bizonyos társadalmi normákat, ami az ő elfogadásukhoz is kulcs lehet a nemcigány lakosság körében, tanulniuk kell, mint ahogy teszi azt ő is, aki esti iskolában leérettségizett, és azóta jogi szakasszisztensi iskolába jár.
A három vendég kérdőíveket tölttett ki megjelent cigányokkal, azokkal, akik a fórum végéig ott maradtak, mert ahogy egyre szűkültek a feltételek, a kiszorulók eltávoztak. Ennek ellenére a kezdeti létszám fele, jellemzően a fiatalok feleltek a kritériumoknak, mint pl. az elvégzett nyolc osztály, és ők válaszoltak is a lapon feltett kérdésekre, amik részben arra irányultak, hogy ki mit szeretne tanulni.
Jelenleg két képzést tudnának Szarvasra hozni, ha meglenne a minimum 15 fős létszám. Ezek három hónapos, OKJ-s végzettséget adó tanfolyamok lennének, amin a motoros fűkasza kezelői és a takarítói állások betöltéséhez kaphatnának megfelelő végzettséget. Az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak a feltételekről és a kötelezettségekről is, és amit szigorúan vesznek. Pénzvisszafizetési kötelezettséggel jár pl. az, amit is behajtanak, ha valaki 10%-nál többet hiányzik a tanfolyamról. Aki szociális járadékot kap, és belép a programba, annak időtartama alatt onnan kap a járadéknál valamivel magasabb összegű ellátást, majd ha nem tud elhelyezkedni, a program végén ismét visszatérhet az állami segélyrendszerbe.
Kis lépés ez a boldog és békés közös jövő felé, de nagy lépés lehet a cigányság részére, ha komolyan veszik, hogy szakmát kell tanulniuk és munkát vállalniuk, mert az állami ellátórendszer ereje elérte a végét, és mint a képlet mutatja, liberalizmusra is egyre kisebb az igény manapság.
{jomcomment}