Régóta vallom, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy rosszul éljünk. Legyünk a lehető legboldogabbak, de úgy, hogy ezzel ne ártsunk egymásnak, és ne önpusztítás legyen a vége a nagy élet-élvezetnek. Szóval csak éppen úgy, hogy jó legyen.
Ezért is örültem a minap annak nagyon, amikor egy hosszabb autóút közepén megálltunk az egyik nagyobb vidéki városban egy kis falatozónál. Mintha megállt volna az idő. Komolyan mondom, tisztára 80-as évek hangulat volt, csak éppen a rettenetesen elszabott ruhák és tragikus tupir frizurák nélkül.
Ez a kis bogeda úgy maradt itt, mint a régi kagylók és csigák lenyomatai a kövekben: éppen annyira volt modernizálva, hogy az előírásoknak megfeleljen, de tiszta volt és a két kiszolgáló hölgy pedig udvarias, gondoskodó, de nem tolakodó. Látszik, hogy még régen tanulták a vendéglátós szakmát.
Ebben a kis bódében sült kolbászt, hurkát, tarját, rántott szeletet lehet venni a kötelező kávé – üdítő kínálattal együtt. És mivel a hely reggel, sőt hajnal 5 körül nyit, ezért időben kell érkezni, mert 8 óra felé már eléggé megfogyatkozik a finomságok sora. Azért, mert annyian járnak ide, hogy valami finomat egyenek reggelire. Na, nincsenek harsány neonreklámok, vagy kilométereken át mutogató nyilak. Igazából alig lehet észrevenni az út mellett, mégis mondhatom, hogy országos híre van. Talán nem gusztustalan azt állítani, hogy szájról szájra jár a híre. Hát nem ez a legjobb reklám?
Szóval nagyon jó volt egy kicsit utazni az időben, látni, megtapasztalni azt, hogy az a két hölgy, aki naponta hajnalok hajnalán kel arra is figyelmet fordít, hogy az asztalok tiszták legyenek, a virágokat locsolják és a padokon legyen ülőpárna is, vagyis a kedves vendég érezze jól magát. S bár én nem nagyon szeretek, tudok nehezet enni reggelire még én is elcsábultam. Örömmel jelenthetem, hogy ilyen finom tarját és kenyeret régen ettem, mint azon a napfényes kora reggelen. Mert egy rövidke pillanatig teljesen és önfeledten elhittem, hogy az élet úgy szép, ahogy van, hogy a dolgok a helyükön vannak, és jöhetnek bármilyen rendszerek, helyzetek, gondok, problémák, bajok, vészek, katasztrófák a jó dolgok mindig felül tudják írni az ember szenvedéseit, kínlódásait, bajait. Csupán abból kifolyólag, hogy jók.
Kívánom, hogy mindannyiótoknak legyen ilyen (gasztro) élményekben része. És hogy ezt még jobban meg is alapozzuk, a jövő héten valami egészen ínycsiklandó írásban lesz részetek! ☺
Nóra