Igazi tétje már nem volt a Hunyadi utolsó otthoni, Battonya elleni meccsének. A hazai csapat éppen lecsúszott a kitűzött cél teljesítéséről, a dobogóról, mindössze az a kérdés maradt csak nyitott, hogy a gólgyárosok listáján ki zár az első helyen. A hazai színekben játszó Ugrai jó eséllyel lépett a pályára, hogy ő legyen a 2010/11-es szezon gólkirálya.
Az első félidőt nem írtuk volna be az emlékkönyvünkbe még a négy rúgott góllal együtt sem. Egy minden izgalomtól mentes szezonvégi levezetőmeccs volt kilátásban. A félidőre 2:2-es döntetlennel vonultak le a csapatok, amiből egyet a csapatkapitány Kovács Norbert, egyet Ugrai Sándor rúgott.
A második félidő kicsit mozgalmasabban kezdődött. Egy labdaszerzés után elindult Ugrai, de az utolsó battonyai hátvéd elkaszálta, amiért a spori a szabályok értelmében nyugodtan adhatott volna pirosat, de csak sárga akadt a kezébe. A 15. percben Ugrai az értésére adta a játékvezetőnek, hogy nem kell a Hunyadit támogatva belenyúlnia a meccsbe, és fejelt egy hatalmas gólt. Ugrai egyébként is roppant gyors, és roppant gólveszélyes, most azonban megmutatta, hogy nem csak lábbal, hanem fejjel is az. 3:2.
Egy perc telt el a harmadik gól óta, mikor ismét Ugrai kapott labdát a félpálya környékén, végigvitte, és az elvetődő Takács kapus mellett a jobb alsóba lőtt. 4:2. Ez gyors volt. Eddig mesterhármas.
Két perc telt el ismét, mikor az előző akció ismétlését nézhettük, de mint kiderült, a battonyai kapus tanult az előzőből, és bele tudott állni Ugrai lövésének az útjába, ám a labda visszapattant a szentandrási csatárhoz, aki szemtelen nyugalommal a kapuba kísérte azt. Van olyan, hogy mesternégyes?
A vége előtt 20 perccel egy szabálytalanság után a bíró a tizenegyes pontra mutatott, és a sértett Tóth Attila átengedte az ítéletvégrehajtást Ugrainak, hogy bebiztosíthassa elsőbbségét a gólkirályságért vívott harcban, ám Ugrai nem tizenegyessel akart nyerni, és a labdát elegáns mozdulattal a kapus fölé lőtte, annak alig kellett kapaszkodnia érte. A közönség egyáltalán nem haragudott érte. Talán még azért sem haragudtak volna ma rá, ha a félpályán labdátszerezve a saját kapuja felé indul, és Dunai kapus mellett beveszi a saját kapuját.
15 perccel a vége előtt Varga László edző lehozta a pályáról a 2010/11-es évad gólkirályát, aki az öltöző felé sántikálva fogadta a korlát mellől érkező gratulációkat. A 78. percben a vendégek gurítottak még egyet Dunai kapusnak. 5:3, és ez is lett a végeredmény.
A meccset és egyben az évadot a Pisze féle, folklór jellegű tombolahúzás zárta.
Igaz, hogy a Hunyadi lecsúszott a dobogóról, voltak jobb és rosszabb pillanatai, de feledhetetlen hazai meccsel és gólkirályi címmel búcsúzott a fociszerető közönségtől. Arra még az öregfiúk sem emlékeznek, hogy adott-e a Hunyadi valaha is gólkirályt, többen is azt valószínűsítették, hogy ha adott, akkor az csakis Kiss Miska bácsi idejében lehetett.
A Hunyadi a Dunai Tamás, Mochnács Tamás, Kriska Tamás, Borgulya János, Bobvos Ferenc, Sinka Attila, Rácz Attila, Kovács Norbert, Kiss László, Tóth Attila, Ugrai Sándor felállásban lépett pályára. Cserék voltak: Petrás Bence, Gugolya György, Bagi László, Kiss Viktor, Steigler Ádám.
Nyilatkozatok:
Megyeri Jenő edző, Battonya: Az edzetlenségnek és a fegyelmezetlenségnek ez az eredménye. Megérdemelt hazai győzelem született.
Varga László edző, Hunyadi: Örülünk a 4. helynek, jó játékkal megérdemelten győztünk.
