Hajnali öt órakor vagy nyolc elszánt ember gyűlt össze a fent említett udvarban, hogy elvezessék a lovat, gondolom a szomszédok nagy örömére. Az ügy komolyságát jelzi, hogy a “lovat a vágóhídra” fedőnevű akció útvonalengedéllyel is rendelkezett, ill. állatorvosi felügyeletet is biztosítottak a szervezők hozzá dr. Dezső István személyében.
Egyébként a reggel úgy kezdődött, mint egy normál disznóvágás, késekkel, pálinkának tűnő műanyagpalakkal, a hajnali fényviszonyok között aprósüteményeknek látszó barackmagokkal. De a látszat csalt. A reggel teljesen vérmentesen és absztinensen folytatódott.
A hajnali őrültek csapata megküzdött a lóval, mire elérték az Arany-Vajda sarkot, mert a falovat lejtőn építették, a kerékösszetartást nem sikerült eltalálni, és a ló balra húzott, de a Vajdán már rájöttek, hogy hogy lehet kötőfékkel gyorsan egyenesbe hozni a kóválygó építményt. Kötőfék persze Dezső doktornál volt. Mindjárt kettő is. Ezt nevezik felkészültségnek.
Szarvas Város Napján szokás, hogy szarvasi alkotók egy előre meghatározott témában készített műveiből kiállítást rendeznek a Múzeumban. Az idén Szuhaj György a “ló” témáját dobta be a közösbe, és 19-re lapot kért ezzel a húzásával, de nem biztos, hogy ő lesz a nyerő, mert ez a téma Szarvason még okozhat meglepetéseket is.
Érdemes lesz napról-napra ellátogatni a lóhoz, mert minden nap más és más külsőt fog ölteni, de többet nem árulnánk el erről. A vége szombaton teljesedik be, mikor az este 8-kor kezdődő megnyitón a szokásos, hol megbotránkoztató, hol könnyebben emészthető performance keretében lecipelik és feláldozzák a lovat a Szent István parkban.
