A Hunyadi jól kezdte a bajnokságot. Az elmúlt hétvégén 1:5-ös eredménnyel tért haza idegenből. A szurkolók jó mérkőzést vártak, de számításukat áthúzta a játékgyilkos bíró.
A mérkőzés szokásosan az 1. perccel kezdődött. Ami nem szokásos az, hogy a kapusunk, Petrás Bence a 7. percben beszedett egy sárgát, mert a vendégek rövid idő alatt rájöttek, hogy vagy a szentandrási lestaktika nem működik, vagy a partjelző nincs toppon lesügyben, és úgy mentek át a hazai védelmen, mint a kés a vajon. Petrás kapusnak nem nagyon maradt más esélye a korai első gól elhárítására, mint az, hogy leegyegyezze a labda birtokviszonyait az apácai csatárral. Sárga és 11-es lett a vége. A spori későbbi szereplését tekintve lehetett volna rosszabb is, pl. 7-es. A büntetőt szerencsére a kapufára rúgta a csanádapácai ítéletvégrehajtó.
Aztán a huszadik percben a szögletzászlónál feltűnt egy mopsz. A kutya nem is lett volna annyira érdekes, mint a póráz másik végét a kezében tartó ifjú hölgy. Ebben a pillanatban Tóth Attila roppant tapintatlanul berúgta az első gólt, amit a környéken álló szurkolók közül természetesen senki sem látott. Na, ezért nem szeretem a mopszokat. A félpálya környékéről, ahol az idősebb drukkerek ülnek, és akiknek már ízületi problémák miatt nehezebben megy a hátratekintgetés, szóbeszéd útján nyert megerősítést, hogy Tóth Attila vette be a vendégek kapuját. A fentiekből következik, hogy kép nem készült az eseményről. Hála a mopsznak.
A közben beindult sárgalapesőből Mochnács Tamás hirtelen kettőt tett a zsebébe, így a 30. percben mehetett tusolni. A pályán továbbra is az esés-kelés dominált füttykíséret mellett. Tíz emberrel közeledett a félidő vége, mikor az ellenfél kapuja előtt Tóth Attila jutott ismét labdához. Mopsz sehol. 2:0. A tavalyi év Ugrairól szólt, lehet, hogy az idei Tóth Attiláról fog? A szezon nyitómeccsén idegenben két góllal vette ki a részét a győzelemből, így már négy rúgott góllal valószínűleg vezeti a góllövőlistát.
Az első félidő 2:0-ás eredménnyel zárult. A 10 emberrel szenvedő Hunyadi védelmén továbbra is olyan könnyedén jártak át az apácai védők, hogy a nézők már-már emelték az ujjukat, hogy nem lesz ez így jó, de valahogy Isten kegyelméből nem kaptak gólt egyből sem. A második játékrészben huzamosabb ideig volt olyan rész, amikor a hazaiaknak már csak nyolc, sőt, rövidebb ideig csak hét mezőnyjátékosuk volt a pályán. Az 5-össel játszó Csipai Csaba a végén már leült a kispadra, mert szemmel látható fájdalmai voltak, valószínűleg az év eleji műtétjéből kifolyólag. A cseréket már korábban kimerítette Varga László edző, ezért fogyatkozott meg ennyire a létszám. A végeredmény nem változott a második félidőben, és a játékvezető annak ellenére, hogy akár 10 percet is hosszabbíthatott volna saját szereplésének köszönhetően, a 90. percben lefújta a mérkőzést.
A Hunyadi a Petrás Bence (k), Mochnács Tamás, Kriska Tamás, Rusz Zoltán, Bobvos Ferenc, Rácz, Attila, Kovács Norbert, Rácz Rajmund, Mochnács Gábor, Ugrai Sándor, Tóth Attila összeállításban lépett pályára. Cserék voltak: Borgulya János, Kiss László, Zsibrita Tamás, Gazsó Péter, Csipai Csaba.
Varga László edző a következőt mondta a mérkőzésről: a múltkori súlyos vereség után a visszavágás fűtötte a csapatot, ami majdnem megbosszulta magát.
