A levezető nap mindig nyugodtabb szokott lenni programok terén. Eleve később kezdődnek a programok, és inkább a kisgyermekeseket ill. az idősebb korosztályt célozzák meg ezekkel a szervezők. A Szent István parkban és a Szilva csárdában is a kisgyerekeké a pálya. A Vajda Péter utcai színpadon nem kisebb zenei személyiség búcsúztatta a XIV. Szilvanapot, mint Kovács Kati. Az ülőhelyek zsúfolásig megteltek, de a színpad előtti dühöngőben sem lehetett leejteni egy gombostűt sem. Ránézésre többen voltak, mint a tegnapi Fivérek koncerten, csak az arcokon volt egy-két ránccal több, és a férfiak itt nem kiabálták azt, hogy “Kati!”, ahogy tették azt tegnap a fiatal lányok, akik sikoltozták, hogy “Krisztiááááááán!!!”.
A koncerttel egyidőben Babák Mihály Prohászka Béla mesterszakács asszisztenciája mellett főzte meg az idei szilvás, vegyes gyümölcsös, pulykahúsos ételt, amiben polgármesterünk elmondása szerint csak Szarvason készült alapanyag volt. Kivéve az ananászt.
Az idő kegyes volt, így az új helyszín premierje jól sikerült. Kellemes volt este a Zebra teraszán ülve meginni egy italt, de jól esett délelőtt beülni egy kávéra is. Többekben felmerült a gondolat, hogy érdemes lenne a Szilvanap tapasztalatai alapján megvizsgálni egy olyan vendéglátó utcácska kialakításának lehetőségét, ahol az egymás mellett levő helyek erősítik egymást, át lehet hallgatni egyikből a másikba, ahogy van az több városban is, ahol a városrendezés során lehetőség volt tudatosan egy “vigalmi negyedet” kialakítani.
