Gyönyörű őszi idő volt. Emberemlékezet óta nem volt olyan év, hogy október 1-ig megszakítás nélkül rövid nadrágban lehetett járni. A pályán Truczka megszokott 77-es meze új játékoson feszült, mint kiderült, a dressz régi használója visszavonult és a lelátóról nézte a mérkőzést. A korlátnál félmeztelen nézők süttették a hátukat a kellemes őszi nappal, és a biztos három pont birtokában szotyizgattak. Egészen a hatodik percig, mikor bizonyára egy statisztikai hiba folytán megkaptuk első gólunkat. A korlát mellett értetlenül néztünk egymásra, mert azt hittük, hogy a statisztika egzakt dolog.
Ezután 39 keserves percig nem történ semmi, bár egy olyan támadást vezettek a vendégek a kapunk előtt, hogy ha az a korábban említett Baca-Realon történik, akkor arról a meccsről talán még ma is beszélnénk. Az utolsó percben a 15-össel játszó Mike akkora góllal egyenlített ki, hogy a korlát mellől gólöröm okán többen a kantinba siettek. Jól tették, mert a középkezdés után a bíró azonnal az öltözőbe küldte a feleket, így a többi néző is, megelőzendő a kiszáradást, utánuk sietett.
Ha nagyon meg akarunk említeni valamit a második félidőből, talán azt lehet, hogy a 62. percben a vendégek belőtték második góljukat is, és ezzel az idegenbeli győzelemmel megszerezték első három pontjukat. De miért pont itt???
Szarvas: Szabó B. — Murvai, Pákozdi, Petykó (Demcsák), Csellár (Nagy R.) — Klimaj, Mike, Závoda (Jurecska), Kristóf — ifj. Somogyi, Bakró. Edző: Somogyi János.
Nyilatkozatok:
Somogyi János: — A mai mérkőzésen az egész társaság csődöt mondott. Elismerés a vendégeknek.
Lajkovics János: — Remek csapatom van. Nagyon értékes három pontot szereztünk. Remélem, ez kellő önbizalmat ad, hogy megkezdhessük a felzárkózást.
