Dr. Kutas Ferenc, az író beszélgető partnere ugyancsak fölpörgette az eseményeket: egyszavas „kérdésekkel” vezette végig az írót életének és pályájának legfontosabb állomásain. Szegvár, Csongrád, Szeged, Békéscsaba, Budapest; verseskötetek, regények, film-forgatókönyvek és egy különös dráma kerültek terítékre.
Bebizonyosodott, hogy Grecsó Krisztián nemcsak jó író, hanem remek elbeszélő is. Humorral és öniróniával fűszerezett élettörténet, kellő szerénységgel bemutatott művek – ezek voltak fellépésének jellemzői. Ime „zanzásított” művei, az író stílusában. Három verseskötet – elfogyott belőlük vagy 10 darab. Regények: Pletykaanyu – zajos siker, megismerték a nevét, de tíz évig nem hívták a falujába, s ha ment, nem örültek neki. Egyszer meg is kergették, de elszaladt. Isten hozott – nyolc nyelvre fordították le eddig, de ez nem nagy ügy. Tánciskola – városlakó, de vidéki író maradt. Forgatókönyvek – soha többet. Cigányok – Tersánszky drámáját gondolta tovább. Az érintettek kis híján szétverték az előadást.
A közönség élvezettel hallgatta, s ettől szárnyakat kapott. Csak a moderátor nézte meg egyre többször óráját, de az írót egyáltalán nem zavarta, hogy 45 perc telt el, és még a beszélgetés tárgyáról, a Mellettem elférsz című regényről szó sem esett. Szerencsére a közönséget sem.
Olyan a regény, mint egy kirakós játék. A családtagok életének mozaikjaiból kell az olvasónak összerakni – vezette fel a regényt Kutas Ferenc. Ezután ezekről a „mozaikokról” beszélt az író, s így állt össze ez a különös „családregény.” Ekkor szállt be az addig csendben figyelő Brachna Irén, és részleteket olvasott fel a regényből. A részletekből kiderült, hogy a regény akár én-regény is lehet, amelynek főhőse maga az elbeszélő (azaz: az író). Grecsó Krisztián nagy élvezettel hallgatta, s baráti puszival honorálta a felolvasó teljesítményét.
Ekkor – hogy a siker teljes legyen – kapott néhány „cikiző” kérdést is. Ezeket ugyan némi izgalommal fogadta, de elegáns sasszékkal oldalazott ki előlük, így jó hangulatban zárult a találkozó.
