Kevés olyan művész embert ismerek, aki alkotó eszközeként csak egy ceruzát választ, s bármennyire is egyszerű eszközről van szó, azzal csodát tud alkotni.
2011. november 5-én 18 órakor nyitották meg a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban Ovszák Judit grafikus, Portrék című kiállítását.
A kiállítást Horváth Mariann múzeumpedagógus nyitotta meg hófehér öltözetben, ezzel kis ellentétben állva az általában fekete öltözetben látható Judittal, s nekem jól tükrözve ezzel a grafikai munka két legfontosabb színét, a feketét, s a fehéret. A megnyitóban hallhattunk arról, hogy közös vonás a Szuhaj György tanár úrral való ismeretség, mely meghatározó élmény volt mindkettőjük számára. A megnyitó végén egy meglepetés boríték került átnyújtásra az alkotónak, amit, mint megtudtunk, éppen az előbb említett tanár úr küldött el, mivel nem tudott jelen lenni. A boríték, Judit 5. osztályos műveit tartalmazta…, mind ötös volt.
A megnyitó szövegéből azt is megtudhatták az idelátogatók, hogy az, hogy a képek ilyen szép kerettel kerülnek kiállításra, Judit párjának keze munkáját dicsérik, aki minden alkalommal törekszik arra, hogy az elkészített keret csak még szebbé tudja tenni kedvese művét.
Már harmadik évben tekinthettük meg Judit önálló kiállítását, s az évek alatt láthattuk, hogy milyen fejlődésen is ment keresztül, ami talán nem csak a munkáját érinti, hanem az életét is. Általában úgy gondolom, hogy az alkotók munkájukba egy kicsit magukat is ábrázolják, s néhány kép, s az aláírt cím láttán, voltak ilyen megérzéseim.
A kiállításon többféle képet tekinthettünk meg, a címet adó portrék mellett. Talán aki már ismeri az alkotó munkáját, az tudja, hogy virág sosem maradhat el, így nyílt lehetőségünk megcsodálni a rózsát és a pipacsot, melyet fekete-fehérben, s piros-fehérben is láthattunk.
A képek egy nagyobb részén különböző állatokat is láthattunk, mint például egy macskát a zongorán, egy labdával játszó kutyát vagy éppen lovakat.
Azt hiszem a képeken látható pillanatok, történetek, s azok sokfélesége mutatja, hogy milyen sokoldalú művész ő, és mutatják azt, hogy érdeklődési körébe milyen sok minden belefér.
Örülök, hogy a mai kor azért sokkal több lehetőséget biztosít arra, hogy a művészetekkel foglalkozók megmutathassák, hogy mire képesek. Erre régen nem volt lehetőség, s most talán ennek köszönhetően lesz valaki, aki felfedezi ezt a csodát, s talán azt a készítő majd kamatoztatni is tudja. Jó lenne! Jó lenne máshol is látni a képeket egyszer…
Javaslom, hogy aki szereti a különleges képeket, az látogasson el múzeumba a következő hetekben, mert lemarad egy különleges élményről.
Teemy
