Dankó Béla országgyűlési képviselő meghívására november 16-án a szarvasi térségbe érkezett Kósa Lajos. A kormány tagjai országjárásra indultak, melynek keretében érkezett Kondorosra Kósa Lajos.
Elmondása szerint az országjárás célja, hogy a helyi média segítségével részletesebb tájékoztatást adjanak a politikusok a választópolgároknak az ország helyzetéről, a döntésekről és tervekről, hisz az országos sajtó csak igen röviden engedi a tájékoztatást.
Kósa Lajos a sajtótájékoztatón a legfontosabb átalakításokról beszélt, kiemelve az önkormányzati rendszert, az oktatást, az egészségügyet és a devizahitelesek helyzetét érintő változásokat.
Az új önkormányzati törvény értelmében a 2000 fő alatti településeken nem működik majd polgármesteri hivatal, ennek fő oka az, hogy azok a feladatok, melyeket az állam kötelezően ellátandónak jelölt meg az önkormányzatok számára, azok meghaladtak a kis települések anyagi erejét, mely az oktatás, az egészségügy, vagy akár a közvilágítás nem megfelelő vagy hiányzó szolgáltatását vonta maga után. A települések a továbbiakban egymással társulást létrehozva működtethetik hivatalaikat, ami persze nem azt jelenti, hogy nem lesz községháza. A lakosok ezután is bemehetnek a községházába, ahol az ott lévő munkatárs és informatikai eszközök segítségével intézheti ügyeit.
Kósa Lajos kiemelte, hogy természetesen minden településnek (lélekszámtól függetlenül) lehet polgármestere, amennyiben van induló.
Az új önkormányzati rendszerben számos hatáskört és feladatot elvesznek a helyi önkormányzatoktól, mivel azok ellátása nehézséget okozott a hivataloknak, illetve sok felesleges is volt.
A sajtótájékoztatón felmerül a kérdés, hogy vajon a normatívák elvonása, járhat-e azzal, hogy az önkormányzat több adóval sújtja lakosait, melyet Kósa Lajos egyértelműen cáfolt, hisz amennyiben kevesebb feladatot kell végeznie a hivataloknak, kevesebb kiadásuk is lesz, az elvont feladatokat az állam fogja ellátni és finanszírozni.
Mindezen intézkedések célja, hogy a magyar állam visszanyerje gazdasági önrendelkezését, hogy a kormány képes legyen olyan költségvetési, gazdasági és jóléti politika folytatására, melyet nem kívülről vezényelnek, különböző tőlünk független érdekek alapján, hanem saját szempontjaink alapján irányíthassuk azt.