A tanulmány szerzője, Janecskó János ny. gimnáziumi igazgató (Gyula) az 1740-1801-ig terjedő időszakot tekintette át. A Megyei Levéltár Szarvason írt, ócseh nyelvű végrendelet-gyűjteményéből fordított le néhányat, és érdekes következtetéseket vont le belőle az egykori szarvasiak jórészt ismeretlen életmódjáról.
Két esszé egy-egy család történetét követi. Az egyik paraszt, a másik iparos család. Aki elolvassa mindkettőt, követheti, hogyan emelkedett fel a Borgulya család egy évszázad alatt módos gazdacsaláddá; illetve a Szlovák család példáján: milyen szorgalmas és racionális életet éltek a szarvasi iparosok. Ez utóbbi esszét 30 fotó és dokumentum, 52 végjegyzet teszi érdekes olvasmánnyá, egyben tudományos szintű írássá.
Tartalmas, tanulságos, olvasmányos! – így jellemezték a lektorok a december 20-án megjelenő kötetet. Címe: Szemelvények elődeink életéből, Szarvas, 1740-1960. Hét szerző nyolc írása jelenik meg 186 oldalon. Műfajuk változatos: egy tanulmányt, két emlékiratot, egy interjút és négy esszét tartalmaz a tetszetős borítójú könyv. Az köti össze őket, hogy mind az egykori szarvasi emberek életéről szól.
A tanulmány szerzője, Janecskó János ny. gimnáziumi igazgató (Gyula) az 1740-1801-ig terjedő időszakot tekintette át. A Megyei Levéltár Szarvason írt, ócseh nyelvű végrendelet-gyűjteményéből fordított le néhányat, és érdekes következtetéseket vont le belőle az egykori szarvasiak jórészt ismeretlen életmódjáról.
Két esszé egy-egy család történetét követi. Az egyik paraszt, a másik iparos család. Aki elolvassa mindkettőt, követheti, hogyan emelkedett fel a Borgulya család egy évszázad alatt módos gazdacsaláddá; illetve a Szlovák család példáján: milyen szorgalmas és racionális életet éltek a szarvasi iparosok. Ez utóbbi esszét 30 fotó és dokumentum, 52 végjegyzet teszi érdekes olvasmánnyá, egyben tudományos szintű írássá.
Az interjú a 20. század lassan-lassan feledésbe merülő, akkor létfontosságú gazdasági tevékenységet őrzi meg a jövőnek. Címe: Aratás, cséplés a 20. század első felében a szarvasi határban. A munkafolyamatot 11 fotó illusztrálja, és fotók őrzik a már elhunyt egykori interjúalanyok emlékét.
Az egyik emlékirat egy 16 éves egykori asztalossegéd, Holub János vándorlásairól szól. 1901-től 1907-ig pénz nélkül, főként gyalogszerrel járta be keresztül-kasul Nagy-Magyarországot, érdekes és tanulságos kalandokat élt át. A másik emlékirat szerzője, a 92 éves Varsányi Gyula katonaságának és fogságának hat évét tekinti át fantasztikus pontossággal, élvezetes stílusban.
Volt Szarvason száraztészta-, keksz- és cukorkagyár! Igaz, hogy alapítói nagyon rosszkor kezdtek a vállalkozásba: 1941-ben, a II. világháború idején. Túlélési kísérleteik „hősiesek” de eredménytelenek voltak, az államosítás vetett véget tevékenységüknek. Pedig még a „szovjet kártyát” is megpróbálták kijátszani. Gazdag kép- dokumentum- és jegyzetanyag kíséri az elbeszélést.
Szarvason is éltek „dzsentrik”. Igaz, hogy elég sajátos volt az összetételük, de a Baráti Körük (nem a mai, hanem a régi) alapszabálya, „tevékenysége”, elitista magatartásformája fedi ezt a fogalmat. A gazdag életrajzi anyag, fotókkal és karikatúrákkal illusztrálva, megismerteti a két világháború közötti Szarvas mikrotársadalma elitjének tagjait.
A színes, kemény borítójú könyvet dr. Kutas Ferenc szerkesztette, borítóját Aszódi Antal készítette, a nyomdai munkát a Digitális Kalamáris nyomda végezte.
Bemutatója 2011. december 20-án 16.30 órakor lesz a Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében. A kötetet a szerzők és a lektorok mutatják be vetített képek kíséretében. Mindenkit szeretettel várnak.
A bemutatót követő könyvvásáron az 1500 Ft-os bolti árú könyvet kedvezményesen, 1000 Ft-ért lehet megvenni. Szép karácsonyi ajándék lehet!
