Nem vagyok egy kimondottan hívő ember, de mégis vannak olyan szokások, melyeket a vallásból vett át a család, s ilyen az advent, a várakozás ideje is. Ez azért is fontos számomra, mert saját kezűleg készítem el minden évben a koszorút, vagy legalább a tavalyit felújítom, s ideivé teszem valami plusszal, vagy egy új gyertyával.
Nagyon pozitív számomra, hogy vannak települések, ahol egy egész rendezvénysorozatot építenek erre, s figyelmet fordítanak az ünnepekre.
Sokan nem gondolnak erre ilyen pozitívan, hiszen úgy gondolják, hogy jobb dolgokra is lehet fordítani azt a pénzt, amit erre szánnak, s megint az adófizetők pénzéből telik ilyenre.
Kérdezem én, ha a város, egy-egy intézmény nem fektetne ekkora hangsúlyt a karácsonyra, a karácsonyi készülődésre, akkor nekünk, mikor jutna eszünkbe, a mindennapi rohanásban, hogy közeledik a karácsony, hogy jó lenne egy picit megállni, hogy átgondoljuk az évet, s azt, hogy mi várhat ránk a jövőben? Tudom ez nem minden esetben túl jó, hiszen nehéz év lesz mindenki mögött, ha véget ér, s azt sem lehet mondani, hogy könnyebb jön jövőre.
Akkor mikor meggyújtom a gyertyákat hétről hétre minden vasárnap, mégis megállok egy pillanatra, s nyugalommal fordulok a gyertyafény felé. Néha lehunyom a szemem, s csak úgy nyugodtan ülök egy percet, s az arcomon érzem a láng melegét. Végig gondolom, hogy mi mindenen jutottam át az idei évben, mit értem el, s mi az amit még szeretnék a jövőben elérni. Jó érzés, békesség, csend, s először egy, majd kettő, s három, végül négy gyertyaláng…
Először csak távol tőlem ég a gyertya, s messziről bámulom a fényeket, s ahogy az ünnep egyre közeledik, úgy érzem, hogy a fények is, a melegség is egyre közelebb kerül hozzám. Akkor jó, ha az utolsó gyertya fénye nem csak a koszorún gyullad fel, hanem a szívekben is, s ez nem csak tündérmese, mert ha igazán akarjuk, érezni fogjuk.
Nem az a lényeg, hogy mekkora ajándék kerül a fa alá, ha egyáltalán kerül valami a fa alá mostanság, hanem az, hogy mi érezzük, hogy valami a szívünkbe költözött. Egy pici nyugalom, türelem a másikkal szemben, megértés, szeretet. S a rohanó mindennapok mellett jut egy kis idő a családra, s együtt töltünk pár órát, pár napot.
S erre jók a városi fények. Külön családi program lehet együtt az adventi gyertyagyújtás, vagy csak egy séta, városnézés, s közben csodálhatjuk a fényeket, melyeket felgyújtottak már, s most rajtunk a sor, hogy a szívünkbe is beengedjük a fényt, legalább az ünnepek idejére…
Teemy