Spanyolviasz

Az utóbbi napokban egyre többször éreztem azt, hogy újból feltaláltuk azt a bizonyos spanyolviaszt. Elmondom, mire gondolok.

Beköszöntött a tél hozzánk is, eddig csak ízelítőt kaptunk belőle, de most itt az igazi fogvacogtató hideg. Dermedt minden odakint, ez olyan összebújós, kuckózós idő. Belügyminisztériumi kezdeményezésre a települések gondoskodnak a hidegben a rászorulókról, ami nagyon dicséretes. Szeretném hinni, hogy felsőbb utasítás nélkül is megtette volna mindenki azt, ami erejétől mérten megtehető.

De azt azért kikérem magamnak, hogy gyengeelméjűnek nézzenek. A médiumok már-már hiszterizálják a lakosságot a hideggel, és olyan bugyuta tanácsokat adnak, hogy öltözzünk rétegesen, meg adjunk a gyerekre sapkát és csak akkor induljunk útnak, ha feltétlenül szükséges. Most őszintén: ezeket mondani kell? Van olyan szülő, aki eddig sapka nélkül járatta a gyerekét? (Oké, tuti volt ilyen, de az ilyen emberen már az sem segít, ha a tévében hallja ezeket a bárgyú tanácsokat…) Komolyan: a köztájékoztatás nem tud ennél jobbat? Azért ne nézzenek már ennyire ostobának, kérem. Régebben is voltak kemény telek, hosszan tartó fagyok, akkor még nem volt minden háztartásban tévé, és valahogy mégis tudták az emberek, hogy mit kell tenni. Erre nem gondol senki? Megváltozott a világ, tudom jól, de a józan eszünket talán még nem veszítettük el.

Szóval én azt javaslom nektek, hogy kapcsoljátok ki a tévét és a rádiót, hallgassatok valami jó zenét, bújjatok össze a szeretteitekkel, vagy társasozzatok egy nagyot a gyerekekkel és fütyüljetek rá, hogy milyen ostobaságokat mondanak a médiumok.☺

Nóra