Ez volt a fő üzenete a Jobbik két helyi vezetőjének, Samu Tamás Gergőnek és Gajdos Attilának. Míg egykori országgyűlési képviselőnk politikai oldalról vizsgálta, addig önkormányzati képviselőnk a gazdasági oldalát boncolgatta az EU-s tagságnak, ill. az Unióból való kilépésnek.
Samu Tamás Gergő szerint az EU annyira távol áll már attól az Uniótól, amibe beléptünk, hogy ki kellene már lépni belőle. Erre szeretnének egy népszavazást tartatni, bár a nemzetközi szervezetekben való tagságról a törvény szerint nem lehet ilyet kezdeményezni.
Az igaz, hogy rengeteg pénzt kapunk az EU-tól, de ha mellé tesszük a befizetéseinket, akkor minuszosak leszünk. Vannak előnyei is a tagságnak, kétség kívül kényelmes, hogy nem kell megállni az országhatárnál, de ennél fontosabb lenne a magyar piac védelme, kibírnánk azt a 10 percet. A kilépés után is lenne élet, mondta, Samu Tamás Gergő. Erre élő példa Svájc és Norvégia, amik be sem léptek, és mégsem látják ennek a kárát, hiszen az uniós gazdasági kapcsolataik épp úgy működnek, mint korábban. Samu Tamás Gergő a kilépés után Magyarországnak egy kelet és nyugat közötti összekötő szerepet vizionált, ahogy az volt korábban is.
Gajdos Attila véleménye szerint felkészületlenül léptünk be az Európai Unióba, aminek az agrárium és a vidék itta meg a levét. Az állattenyésztés és a növénytermesztés közül szerinte az utóbbi járt rosszabbul, még akkor is, ha az állatok száma utoljára a II. világháborúban volt ennyire alacsony.
Ezért a két nagy pártot, a FIDESZ-t és az MSZP-t teszi felelőssé. Az egyik legrosszabb eleme a szerződésnek, hogy a termőföldek a moratórium lejárta után külföldi kézbe kerülhetnek, amit több tagország szerződéséből kikerült. Egyébként ezt a FIDESZ sem szavazta meg, tette hozzá Gajdos Attila.
A vidékfejlesztés is rossz utakon jár. Kevés pénzt rendeltek a kis- és középbirtokok megerősítéséhez, ráadásul a Ángyán József lemondásával hiteltelenné is vált az egész program. A vége megint az lesz, hogy a nagybirtokok erősödnek.