A főfogást ezen a napon Szuhaj György jelentette, aki egy dupla tanóra időtartama alatt mutatta be 1812 képzőművészetét “Képmutatás” című előadásában. Bár az előadó mentegetőzött, hogy nem művészettörténész, hanem inkább mezőgazdász, így a mezőgazdászok nyugalmával mutatta be a kort művészettörténeti szempontból másfél órában. Ez az idő elég volt arra, hogy nagy ugrásokat tegyen előre és hátra az időben, hogy jobban megvilágítsa a hallgatók számára a kor képzőművészetét Fazola Henriktől Mányoki Ádámig, miközben valahogy Napóleon mindig feltűnt vetítővásznon.
Az előadó előzenekara a Szarvasi Kamarakórus volt, ami Palestrina, Kodály és Bartók műveivel csinált hangulatot 1812 képzőművészetéhez.