Babák Z
Nagy nap volt a tegnapi a szentandrásiak életében. Állampolgári esküt tett 60 kishegyesi magyar. Kishegyes ma Szerbia része, de majd két és fél évszázada, mikor még az anyaországhoz tartozott, szentandrási családok vándoroltak ki a jobb megélhetés reményében, és alapították a falut.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Erdős Norbert kormánymegbízott, aki Karinthy Frigyes szavaival köszöntötte a magyarságuk hivatalos elismerésére várókat. Nagyképű politikusok döntése alapján családok szakadtak szét akkor, mondta a megye első embere, amiért 90 év múlva az Orbán-kormány első intézkedésével, már a beiktatása előtt két nappal, kért bocsánatot. Hogyan lehetett azt kibírni, hogy este még magyarként feküdtek le, és másnap már egy idegen állam polgáraként ébredtek fel.
Bocsánatot kért Sinka Imre Szentandrás polgármestere is. Ő a 2005 decemberi szégyenletes népszavazás miatt tette azt, majd állampolgári esküjüket kivette a kérelmezőkből. A címben szereplő mondat Bagi erika anyakönyvvezetőtől származik, aki a ceremónia hitelességét biztosította, aminek folyamán az új állampolgárok megkapták hivatalos irataikat, melléjük egy-egy szentandrási mézeskalácsot és kokárdát.
Örömteli nap volt ez mindkét oldalról. Részükrőlaz, hogy hazatérhettek, részünkről pedig az, hogy a lelkiismeretünket nyomó népszavazás terhe hatvan fővel könnyebbedett. Arról nem is beszélve, hogy Magyarország állampolgárainak a száma egy pillanat alatt hatvan magyarral nőtt.
