Miután a szünetben nem esett gól, a második félidőt is 0:1-gyel kezdték csapatok. A 70. percben a monori kapu előtt akadály nélkül végigguruló labda borzolta a gólra éhes szurkolók kedélyeit. A gólra szerencsére csak 10 percet kellett várni, amikor a labda egy középre lőtt szögletből Bakró Géza fejéről a hálóba került. 1:1. Ettől kezdve nem volt unalmas a mérkőzés. Sajnos nem a labda játszotta a főszerepet az izgalmakban, hanem a
sporik vették a vállukra ezt a terhet. Nem kellett volna. A vendégek kapusa egy kifutás és egy ártatlan ütközés után a távolodó Somát páros kézzel fellökte, majd előadta a hattyú halálát. Ekkor kellett volna a bírónak gyalog hazaküldenie Monorra, de még csak sárgát sem kapott. Ettől kezdve elszabadultak az indulatok, amit csak a rendezők segítségével sikerült megfékezni. Szerencsére már kevés volt a mérkőzésből hátra, de a bírónak még így is jutott arra ideje, hogy két vendégjátékost és egy szarvasit az öltözőbe küldjön. A mérkőzés során Klimaj túsztárgyalóként is fontos szerepet játszott, akinek távolról szemlélve sokat köszönhet a csapat, hogy csak ennyi sárgát osztott ki a hirtelenkezű bíró. Csapatunk így is nehéz helyzetben lesz a következő mérkőzéseken, mert legalább öten kisárgultak a keretből. A szombati mérkőzésen is csak két mezőnyjátékos és egy kapus várt arra, hogy Somogyi mester a pályára küldje őket.
Összeállítás: Szabó Balázs (k), Závoda Gábor, Klimaj Zoltán, Bakró Géza Attila, Mike Gábor, Pákozdi Ferenc, Piti László, Kristóf Gergő, Petykó Adrián, Somogyi János, Murvai Dávid. Cserék: Furár Róbert, Kiri Mihály, Bogdán Péter
Góllövő: Barkó Géza (80′)
Jók: Pákozdi, Závoda, Bakró
Somogyi János edző: a küzdelemhez való hozzáállással már alkalmanként elégedett voltam, de a nagyon gyenge játékvezetői hármas elrontotta a játékunkat.
