Szombaton elbúcsúzott az utolsó világi vezetés alatt végző gimnáziumi évfolyam is. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor jövőre az iskola a nevelőintézetből visszatér édes szüleihez. Ez a mostohagyerek státusz egyébként sem vált hasznára mostanában. Ha még jobban alakul a dolog, akkor a Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola, ahogy azt az évtizedek során megszokhattuk, és az iskola zászlóján is áll, kerül vissza az evangélikus védőháló alá. Arról csak álmodni merünk, hogy a családegyesítés az iskola jogos örökségében, a jelenlegi épületben fog megtörténni.
A gimisek szokásukhoz híven megkoszorúzták Vajda Péter szobrát, majd iskolájuk udvarán búcsúztak. Tőlük Hodálik Pál alpolgármester, aki 21 éve szintén itt végzett, az Edda Művek közismert refrénjével -“Álmodtam egy világot magamnak, Itt állok a kapui előtt. Adj erőt, hogy be tudjak lépni, Van hitem a magas falak előtt”- vett búcsút.
A díjátadások során világossá vált, hogy a gimnázium körüli változások több véleményfrontot nyitottak. Ezt tükrözte Dr. Sas (Demcsák) Ágnes öregdiák levele, aki a Kreatív-díjat alapította, és aki aggodalmát fejezte ki a gimi körüli hercehurcával kapcsolatban, és a díj odaítélésével vagy esetleges megszüntetésével kapcsolatban várakozó álláspontra helyezkedett.