Nők kézikönyve szurkolóknak

Szívbetegeknek orvos felügyelete nélkül is teljesen kockázatmentesen megtekinthető mérkőzésen nyert a Hunyadi szombaton, amikor Doboz egyesületét fogadta otthonában. A kezdeti tilitoliban az első említésre érdemes lövést a 9. percben Tóth Attila eresztette el, mikor fordulásból kapura küldte a labdát, de a dobozi kapus hihetetlen bravúrral vagy szerencsével tolta ki a lábak rengetegén át érkező labdát.

A nyugodt labdázgatásból egészen a 23. percig nem nagyon lehet kiemelni semmit. Akkor azonban Mochnács Tamás egy szögletből belőtt labdáért ugrott fel, és fejelt egy nagyon szép gólt a kapu másik felébe. Öt perc sem telt el, mikor egy szabadrúgásból Tóth Attila befejelte a második hazai gólt. A szurkolók kezdhettek hátradőlni.

Újabb 5 perc múlt el, mikor Mochnács trükkös szabadrúgásából Tóth majdnem vicces gólt rúgott. A kaputól mintegy 25 méterre, attól jobbra készülődő Mochnács labdáját mindkét csapat játékosai a kapu túloldalán, az ötös és a tizenhatos között várta, mikor Tóth kivált a tömegből és meg is kapta Mochnács labdáját, és teljesen egyedül vezethette a meglepett kapusra. Sajnos a lövés, ami be is fért volna a vendégek kapusa mellett, az oldalhálóban kötött ki.

A második félidő ismét a relax jegyében telt egészen a 82. percig. Ekkor Kovács Norbert csapatkapitányhoz méltó elegáns gólt lőtt. Bő 20 méterre a kaputól labdát kapott, kikerült minden akadályt, ideértve a dobozi kapust is és angolos hidegvérrel és eleganciával begurította a harmadikat. A vendégeknek az utolsó percben nem mindennapi helyzetük adódott a szépítésre. A kiugró támadójukat a teljes hazai védelem lesnek ítélte meg, és le is álltak élénk karlengetések kíséretében, ám a bíró tovább engedte az akciót. A vendég játékos teljesen egyedül törhetett kapunkra, ahol már csak Szegi Gábor jelenthetett neki akadályt. És kapusunk akadályt is jelentett neki, hihetetlen védéssel kitolta a labdát a mezőnybe, ahol a feleszmélő és időközben visszaérkező védők tisztáztak. Szegi Gábor kapusképességei megkérdőjelezhetetlenek, és amióta elhagyott néhány bosszantó show-elemet egyre szimpatikusabb lesz a hazai közönségnek és jelen sorok írójának is.

A játékvezetés mostanában nem aratott osztatlan sikert Szentandráson. Ezúttal egy rutinos hármast kaptunk, akik hibátlanul vezették le az egyébként nyugodt hangulatú, kiegyensúlyozott mérkőzést. Tökéletesen kézben tartották a mindkét oldalon és a nézőtéren is takarékon levő energiákat, sőt, György Sándor játékvezetőnek még a közönségkapcsolatok ápolására is jutott kapacitása. “Tegyél már rendet, Gyurikám!” kiabált be valaki a játékvezetőnek, aki felismerhette a hangot, és egy “Szervusz Sanyikám!” kíséretében mosolyogva visszaintett.

A mérkőzést a szokásos, Pisze-féle tombolahúzás követte, ahol egy birka volt ezen a hétvégén a főnyeremény, és gazdára talált olyan klasszikus is, mint pl. a Nők kézikönyve. Természetesen férfi gazdára talált. Ezeken a tombolahúzásokon felbukkannak olyan tombola főnyeremények is, mint pl. a világ legjobb természetű kutyája, a Szofi névre hallgató magyar vizsla, aki  azóta a szerencse kegyelméből jelen sorok írójának az udvarában szaladgál.

A Hunyadi a következő felállásban lépett pályára ezen a hétvégén: Szegi Gábor (k), Borgulya János, Barna László, Rusz Zoltán, Mochnács Tamás, Csipai Csaba, Kovács Norbert, Bobvos Ferenc (Laluska Balázs), Rácz Rajmund, Ugrai Sándor (Bódi László), Tóth Attila (Bagi László)

Varga László edző: Az első félidei jó játékunk után a másodikban megijedtünk a lehetőségektől, s így nehezen tudtunk nyerni.

Tekintse meg galériánkat!