Soha ennyien nem érkeztek még meg időre, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet és a halas szakma legrangosabb éves tudományos rendezvényének és nem utolsó sorban társasági eseményének a megnyitójára, mint tették azt az idén a XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskozáson. Már a megnyitó és a plenáris témák előtt képtelenség volt ülőhelyet találni a két teremben. Szeretnénk azt hinni, hogy a HAKI kutatóinak és a színvonalas és iránymutató szakmai előadásoknak szólt az érdeklődés és nem az intézetben a közelmúltban lezajlott és szakmai körökben is nagy visszhangot kiváltó vezetőváltásnak.
Remélte ezt dr. Jeney Zsigmond megbízott főigazgató is, aki arra kérte a halas közönséget, hogy segítsék a HAKI-t a magára találásban, ne személyeket, hanem az intézetet támogassák. Ezt követően nyitóelőadásában bemutatta az intézet szerkezetét, amiből kiderült, hogy 73-an dolgoznak az Anna ligetben. Közel egyharmaduk, 23 fő kutató, akiknek kétharmada “ifjú titán”, a többiek a megbízott főigazgató szavaival élve “tapasztalt” kutatók. Dr. Jeney Zsigmond az intézet tudományos teljesítményét elfogadhatónak tartja, bár megjegyezte, hogy elég nagy szórás van a teljesítmények között. Tudományos berkekben a teljesítményt mértékegysége nem wattokban, hanem impakt faktorban (IF) és független idézésekben mérik.
A megbízott főigazgató után a két nap alatt hét szekcióban 24 előadáson és 16 poszteren mutatták be a közelmúlt kutatási eredményeit. Ezen a tudományos tanácskozáson először szenteltek külön szekciót a Balatonnak valamint egy Magyarországon viszonylag új, de ígéretes jövő előtt álló halfajnak, a barramundinak, ill. hazai tenyésztésének. A kétnapos tanácskozáson további szekciónkban tárgyalták a halegészségügyet, a természetesvízi halászatot és a halegészségügyet, a halgenetikát, valamint a haltermelési technológiákat és a takarmányozást is.