Molnár János diplomaelőadásának nyilvános főpróbáját láthatták kollégái, diákjai, ill. a gitár hangját szerető szarvasiak pénteken este a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében. Az előadó, aki a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának gitár tanszakának hallgatója, számtalanszor feltűnt már a Vajda Péter Művelődési Központ színpadán egy színpadnyi gyerek kíséretében, ahol a Chován Kálmán művészeti Alapiskola közelmúltban indult gitár tanszakának tanára.
A koncerten Johann Sebastian Bach, John Dowland, Leo Brouwer, Villa-Lobos, Mauro Giuliani művei hangzottak el. A műsor lebonyolításában Molnár János segítségére volt a múzeum igazgatója Roszik Zoltán, aki ezúttal a szokásos házigazdaságánál többet, a műsorvezető szerepét vállalta magára.
Nem egyszerű egy ilyen egyszemélyes koncert. Az még hagyján, hogy minden zeneszám között kell egy kis hangolást végrehajtani a gitáron, amiből a zeneszerető néző csak azt látja, – miközben ugyanazt a hangot csalja ki a gitárjából az előadó – hogy az csóválja kicsit a fejét, majd egyszer csak bólint. A nehezebb, az egyszerű zeneszerető néző számára hihetelen az, hogy hogy lehet egy 45 perces koncerten a helyes sorrendben lefogni a húrokat, miközben az ember ujjai minden biológiát felrúgva állnak felettük.
A közönség minden zeneszám után vastapssal biztosította arról Molnár Jánost, hogy ez az elővizsga sikerült.