Délután még félő volt, hogy az Experidance ismét meghozza a vihart, de az ég ezúttal kegyes volt azokhoz, akik a német-görög meccs helyett a Revansot választották. És milyen jól tették!
Számtalanszor feldolgozták már Fazekas Mihály Lúdas Matyiját. A 49-es film után a másik klasszikus ebben a témában Dargay Attila animációs filmje. Mától ez a szám az Experidance táncfeldolgozásával Szarvason is háromra bővült.
A faceliftingen átesett történet nagyon maira, nagyon színesre, nagyon látványosra és nagyon élvezhetőre sikerült. Míg a tavalyi előadás, az Ezeregyév komolyabb volt, addig a Revans egy könnyen emészthető, kicsiknek és nagyoknak, férfiaknak és nőknek egyaránt szórakoztató előadás lett. Bár egy kritika elolvasása után a szívem kezdett kicsit német-görög meccs felé húzni, de szerencsére úgy döntöttem, hogy Papadopuloszékból elég lesz az összefoglaló, mint ahogy azt is ráérek megtudni, hogy Klose közelebb kerül-e Gerd Müller rekordjához.
Aztán mit kaptunk? Másfél órányi könnyed humort, jó karaktereket, nagyszerű díszleteket, csodálatos fényeket, szenzációsan összeválogatott zenei anyagot a magyarostól a spanyoloson át a fankiig, egy időkaput, balettet, akrobatikus rokkendrollt, steppet minden mennyiségben, egy kis mátrixot, egy kis Zorrót “Z” helyett libatollal, egy csipet sci-fis harcművészetet, aranyos lúdat, vagy libuskát, egy modern Matyit, egy kicsit gengszteres, bravúros ügyességű erőművész Döbrögit és Szörnyella de Frászra emlékeztető, de csodaszép feleségét, sőt, egy szerethető ispánt, na meg verejtéket. A verejtéket nem az elviselhetetlen hőség okozta, mert az időjárás nagyon kegyes volt a bő félháznyi nézőközönséghez. Mi munka lehet csak abban a jelenetben, amiben kb. tizen egy-egy kötél két végén levő fagolyókkal kopogják az ütemet és nem nagyon hallatszik ki, hogy valaki tévesztene. Mit adtunk? Hálás közönséget. Röviden ennyi az este két felvonásban.
Az előadás arra is választ kaptunk, hogy a kritikus egy savanyú, semminek örülni nem tudó ember, lehet, hogy már nem is él, mert a savanyú dolgok sem állnak el örökké. Szerencsére, akarva-akaratlanul, az experidance-esek nem az ilyen kritikusoknak akartak megfelelni, hanem a közönségnek, cserébe a közönség nem akarta őket haza engedni.
A jó hír az, hogy ebben a színpadi évadban Experidance-ék beköltöznek a Víziszínpadra. Július 13-án, pénteken az Esszencia, augusztus 25-én, szombaton pedig a Liliomfi című táncelőadásukat láthatjuk. Két dátum, amin semmi esetre se menjünk nyaralni. Szerencsére az olimpia a kettő között lesz!
Ma Padlás!