Három korcsoport, a beóvodázás előtt állók, a 7-8. osztályosok, valamint a középiskolások voltak a főcélcsoportjai a programnak. A megvalósítás hét telephelyen, az önkormányzati fenntartású óvodákban, az általános iskolában, a gimnáziumban, a szakképzőben és a Vasút utcai tanműhelyben folyt, amibe a város három civil szervezete, a Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete, a Szarvasi Roma Összefogás Közhasznú Egyesület, valamint a Szarvasi Fiatalok a Holnapért Egyesület, mellé bevonták a Rendőrséget, a Humán Szolgáltató Központot és a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot is.
A program összhangban állt a város 2008-ban elkészült esélyegyenlőségi tervével, aminek egyik komponense az iskolai szegregáció csökkentése volt. A négy évvel ezelőtti tervben még volt utalás annak létére, de Szabó Istvánné szakmai vezető úgy találja, hogy mára ez megszűnt, az esélyegyenlőség lehetősége javult. A résztvevők nagy hangsúlyt fordítottak arra, hogy a halmozottan hátrányos gyerekek közül minél hamarabb minél többen kerüljenek óvodába. A 10 fős tervből 14 lett. A nagyobbak közül az önkormányzat segítségével további 49-et tudtak bevonni a programba az eredetileg tervezett 32-vel szemben. Hetente egy-két képességfejlesztő órán tudtak részt venni a gyerekek, ami végül azt jelenti, hogy 752 órányi kiscsoportos foglalkozást biztosító óra jutott a halmozottan hátrányos és ugyanennyi a speciális nevelési igényű tanulókra. A programban 28 olyan pedagógus vett részt, aki legalább egy, 10 fő kettő vagy több harmincórás továbbképzésen vett részt.
A sajtótájékoztató után az eredményeket bemutatták a város szakmai közönségének is. A program során keletkezett munkákból a szervezők ideiglenes kiállítást rendeztek be az iskola folyosóin.
