Sokszor érezzük tanácstalannak magunkat, fásultnak és bizonytalannak. Mindenkit érintenek kisebb vagy nagyobb problémák, és néha nem akarjuk ezt egy másik emberrel megosztani. Ilyenkor jó egy olyan könyv, amely zseniálisan tömören és érthetően ad választ a kérdéseinkre, kétségeinkre. Amit bármikor elővehetünk és megtalálhatjuk benne a gyógyírt fájó lelkünkre, szívünkre.
Márai Sándor Füveskönyv című kötetével először egyetemista koromban találkoztam, és ez az időzítés nagyon jó volt. Már nem voltam túl fiatal hozzá, mert azért valljuk be: Márait értelmezni nem könnyű, kell hozzá az élettapasztalat, a kor hozadéka. Éppen ezért nagyon örömteli rácsodálkozást adott akkor ez a „találkozás”. Időről időre előveszem, és csak úgy belelapozok, és mindig felfedezek benne valami újat, valami mást. Mindig rácsodálkozom, hogy micsoda bölcsesség húzódik meg a sorok között, és lassan talán már azt is kezdem megérteni, hogy Márai miért választotta élete végén az öngyilkosságot…
Bár István király intelmei is nagy bölcsességről árulkodnak, Márai talán mégis közelebb áll hozzánk. Szívből ajánlom minden értelmes és igaz szóra szomjas lelkű kortársamnak.
Nóra
{jomcomment}